Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Péter Katalin: Jobbágycsaládok életvitelének különbözőségei az örökös jobbágyság korában; 16-17. század 549
566 PÉTER KATALIN az 1573 körül volt Nagy Péter Jánossal. Talán új generáció nőtt fel, talán a Péter családot is megviselték az események. Az 1588 körül még említett Kis Péter János fél telke mellé utólag mindenesetre odaírták, hogy „deserta." Ezek szerint vagy elmenekült ő is, vagy esetleg csak szolgálatmentességet kért. A Batthyány birtokok összeírásai gyakran utalnak így szolgálatmentességre. Ha az összeírások sora 1588 körül megszakadna, azt lehetne gondolni, Felrákos a környező vidék nagy részével együtt tovább pusztult, majd elenyészett a tizenöt éves háború viharai alatt. Valóságosan másként történt. A 17. századból fennmaradt első összeírás idejére, nagyjából 1630-ra a falu magához tért. Most Nagy Péter Bálint nevű Péter családfő szerpel a szövegben. Vagyis kellett valamikor lennie Kis Péter Bálintnak is. Majd az utolsó, ebből az időből ismert őrségi urbáriumba, amelyet 1633 és 1644 között írtak, megint beírták Nagy Péter Bálintot. Két kisfia és egy kislánya volt. Egyelőre nem tudom, Péter Bálint fiai, esetleg a lánya hogyan alapított saját gazdaságot. A szülők életében külön költöző és saját gazdaságot, értelemszerűen saját családot alapító jobbágyról azonban az ilyen, hosszú időn át követhető jobbágycsaládok esetein túl igen sok más adat is van. 1646-ban egy Pozsony megyei kis faluban, Csentőfalván igen sok telken tíz családfőt írtak össze. Négyen azonos nevűek voltak; a Korpás nevet viselték.50 Nevük szokatlan volta miatt nem sokat haboznék egy család tagjainak tekinteni őket. Az urbárium szerzője azonban minden habozás lehetőségét kizárta: mint egymás melletti telkek tulajdonosát írta be Korpás István senior-t és Korpás István junior-t. Nyilvánvalóan apa és fia voltak. A két másik Korpásnál, Lukácsnál és még egy Korpás Istvánnál nem tüntettek fel családi kapcsolatot, de bizonyosan ugyanahhoz a családhoz tartoztak, és a csentőfalvi urbárium végén áll még egyszer Korpás István senior neve. Az urbáriumba négyszer beírt Korpás István név kelthetne gyanakvást az összeírás pontosságát illetően. Fantasztikus véletlen szerencse következtében azonban van ehhez az urbáriumhoz összehasonlító forrásunk. Az urbárium írása előtt tizenkét évvel végeztek katolikus egyházlátogatást a vidéken, és bár a környék gyakorlatilag teljesen evangélikus volt, az ő adataikat is beírták. Az egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint 1634-ben Csentőfalván 10 kunyhó — casa — állt, amelyekben 60 ember lakott.51 Az 1646-os urbárium 10 telektulajdonost említ, vagyis tényleg 10 telken állhatott ház. A házak fele, öt, Korpások tulajdona volt. A tíz házban élő 60 ember, az egyházi forrás szóhasználata szerint lélek, vagyis mindkét nemhez tartozó felnőtt és gyermek egyaránt, igen sok a kor demográfiai adataihoz képest. Magyarázat lehet az, hogy rengeteg Korpás családtag élt a faluban; Korpás István senior két házában, esetleg a többi Korpás házában is különböző státusú családtagok sokasága. A Korpás család ugyanis nagyon régen lakott Csentőfalván, és a környék tekintélyes családjai közé tartozott. 60 Maksay: Urbáriumok 224-225. 61 Pázmány Péter egyházlátogatási jegyzőkönyvei 161&-1637.Vál.bev. Веке Margit. Budapest, 1994. 279. Tudtommal nem hasznosították még ezt a jegyzőkönyvet demográfiai célra, pedig hallatlanul jó anyag. Minden megvizitált helységben adja a házak és a lelkek számát.
