Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Péter Katalin: Jobbágycsaládok életvitelének különbözőségei az örökös jobbágyság korában; 16-17. század 549
JOBBÁGYCSALÁDOK ÉLETVITELE A 16-17. SZÁZADBAN 565 Péter lehetett Péter Balázs két fia, a két Kis Péter pedig az unokája. 1573-ban mindenesetre a három Péter családfő kezén egy egész és két fél telek volt. Nagy Péter Jánosnál volt az egész telek, Nagy Péter Györgynél és Kis Péter Jánosnál pedig fél-fél telket írtak össze. Ez azt jelenti, hogy vagy még az apa, Péter Balázs vagy az utódok szereztek új telket, illetve új telkeket. Péterék helyzete az 1573 körül volt felrákosi együttesben nagyjából ugyanolyan lehetett, mint korábban, átlagosan jó. Az 1570-es évek táján ugyan csak négy családfőnek, illetve családjának volt egész telke, Nagy Péter Jánoson kívül tehát csak háromnak. Az első ismert Péter családfővel valószínűleg még versengő Biták közül pedig ugyan csak egy maradt, valószínűleg valamelyik korábbi Bita fia, kialakult viszont egész sor másik családcsoport. így volt az 1573-as urbárium szerint négy Fodor nevű családfő egymás melletti telkeken. Fodor Tamás és családja gazdálkodott egész telken, három Fodor pedig, András, György és Péter, illetve családjaik egy-egy harmad telken. Volt két Bodok család is egymás mellett, bonyolult összetételű telek-együtteseken: Bodok János nevén is, Bodok Istvánén is egy-egy fél és egy-egy nyolcad telket írtak össze. Aztán voltak György családfők, ők is „Nagy", illetve „Kis" megkülönböztető nevekkel, vagyis legalább két generációjuk öt tagja élt külön-külön telkeken. Együttes gazdasági potenciáljuk — ha összerakták — felérhetett akármelyik másik családéval, bár egész telek nem volt a kezükön. Az 1573 körüli idő egyébként rendkívüli volt Felrákos életében. Az akkoriban írt urbárium 30 családot, illetve családfőt említ, szemben a többi fennmaradt urbárium lényegesen alacsonyabb családfői számaival.4 9 Emellett ekkor volt legalacsonyabb az egész telkek száma a faluban. Úgy tűnik, mintha történt volna valami ekkortájt. Csak mint feltételezést vetem fel, hogy a földesúr személyében lehetett változás. Talán különösen gondos, esetleg jövedelemre különösen éhes ember került az ügyek élére. Az urbárium tényleg sokszor említi is „asszonyunkat és a „szegény úr"-at, ami „néhai úr"-at jelent. Különböző mentességeket adtak — nyilván pénzváltság fejében — egyes jobbágyoknak. A néhai földesúr lehetett Batthyány Kristóf, az éppen élő asszony pedig a felesége, Szvetkovich Erzsébet. Ennek az ügynek azonban még utána kell járni. Csak annyi bizonyos, hogy 1570-ben Batthyány Kristóf meghalt és űj kézbe került a birtokok irányítása. Az 1588 körüli összeírás szövege viszont a menekülés képét mutatja. Feltűnnek benne ezen a környéken soha nem hallott nevek, és eltűnnek belőle ismerősök. Nincs 1588-ban Bita nevű vagy Fodor nevű családfő. Kevesen vannak továbbá a Szabók is, akikről eddig nem mertem mint egy család tagjairól vagy egy családból kikerült családfőkről írni, mert a Szabó családnév már a 16. században is rendkívül gyakori volt. Mégis feltűnik most, hogy az 1573 körüli urbárium két özvegy Szabóné és hat férfi Szabó családfő után 1588-ban mindössze négy Szabó családfőt említ. Péterék nem tűntek el. 1588-ban, ahogyan 1573-ban is beírták az urbáriumba Nagy Péter Jánost és Kis Péter Jánost. A furcsa azonban az, hogy mind a ketten fél telken voltak családfők, vagyis úgy látszik, a Péter Balázsról maradt, ősi egész telek kikerült a család kezéből. Ez a Nagy Péter János mái- nem azonos 49 1550: 22 családfő; 1588: 18 családfő; 1630: 20 családfő.
