Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Péter Katalin: Jobbágycsaládok életvitelének különbözőségei az örökös jobbágyság korában; 16-17. század 549
556 PÉTER KATALIN A jobbágyok lakóhelyén vagy egy hozzájuk közeli központban született az urbárium szövegek piszkozata, illetve első fogalmazványa. Sok uradalomban tisztázatot készítettek a piszkozatról, és gyakorlatilag mindenütt továbbírták a szövegeket. Az eredetileg összeírt jobbágy halálának tényét, örökösének vagy a helyére költözőnek nevét illesztették be. Sok esetben feljegyezték az özvegy magatartásának adatait: férjhez ment valakihez, elköltözött valahová. A jobbágyok életében bekövetkezett más drasztikus változást, olyasmit, mint a szolgálat alóli mentesség megszerzését, vagy ellenkezőleg, az elszegényedést is beírták. Marsina és Kusik rendkívül alapos szövegkiadása alapján az derül ki, hogy a beckói uradalom 1522-ben kezdett urbáriumának szövegén, amelyet 1542-ig használtak, összesen hat személy dolgozott. Egyikük Nagy László, a bolondod vár prefektusa volt.3 2 Az urbárium szövegek szerzői helyzetének átgondolásából végeredményben az a következtetés adódik, hogy a kollektív szerzőséghez hasonló állapotot kell feltételezni. Fizikai értelemben uradalmi emberek írták le a szavakat, majd másolták a szövegeket. A tartalom előállításának azonban a jobbágyok is részesei voltak. És az utolsó lépcső: A hatalom olyan egyenlőtlen eloszlása mellett, amilyen a jobbágyság rendszerét jellemezte, a szövegben leírt valóságot döntően a földesúr határozta meg. Közvetve vagy közvetlenül ő állította össze a szerzői csoportot. Tévedések már az első megfogalmazáskor vagy a tisztázásnál bizonyosan csúsztak be. Szándékos torzítást azonban nem feltételezek. A szövegek értelmezésének alapfeltételezése az lehet, hogy a szerzők valós tényeket írtak le. Maksay Ferenc munkatársaival, Felhő Ibolyával, W Beretzky Nórával és T. Polonyi Nórával a királyi Magyarország teljes területéről összegyűjtött urbáriumok vaskos korpuszát adta ki.3 3 Ez volt urbárium olvasmányaim legfontosabb darabja. A földesúr ragaszkodása a telekhez Az urbáriumok olvasása során az a feltűnő megfigyelés adódik, hogy nem is a jobbágy, hanem a telek a főszereplő. A jobbágycsaládfő nevét sokszor nem írják le; csak a telkek számát rögzítik egy-egy településen. Ha pedig megadják a családfő nevét, mindig, mindenütt, nagy mezővárosokban éppen úgy, mint isten háta mögötti falvakban, hegyvidéken és termékeny szántóterületeken mellé írják a telek adatát. A telek neve esetleg változik, latin vagy esetleg más magyar szót használnak rá, de mindig, mindenütt egész telekben, illetve az egész kettővel osztható egységeiben számolnak. A hárommal osztott töredéktelek kivételes. A nevek nélküli urbárium szövegre jó példa a Zala megyei Kanizsa 1563-as urbáriuma, amibe jóformán csak számokat írtak.3 4 Szepetnekről latinul ezt jegyezték fel: 13 telkes jobbágy, akinek 23 negyedtelke van és 10 zsellér. Vagy Sár-32 Richard Marsina - Michal Kusin: Urbare feudálnych panstiev na Slovensku. I. Bratislava, 1959. 41-69. Nagy László: 59. 33 Urbáriumok XV1-XVII. század. Kiad. Maksay Ferenc. Munkatársak: Felhő Ibolya, W. Beretzky Nóra, T. Polonyi Nóra. Budapest, 1959. Mint Maksay: Urbáriumok-ra hivatkoztam rá már eddig is, és így idézem a továbbiakban. 34 Maksay: Urbáriumok 133-148.
