Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Péter Katalin: Jobbágycsaládok életvitelének különbözőségei az örökös jobbágyság korában; 16-17. század 549
JOBBÁGYCSALÁDOK ÉLETVITELE A 16-17. SZÁZADBAN 553 sultságok alapján — a központi hatalom mind az egykori török hódoltság, mind Erdély jobbágyainak életébe is erőteljesen beavatkozott. Ezek miatt a meggondolások miatt tárgyalom itt a 16-17. századi jobbágycsaládok életvitelét a királyi Magyarországra szorítkozva.1 8 Forrásokat viszont olvastam korábbi, későbbi időkből is. A források Főforrásként urbáriumokat olvastam. Szövegnek használtam őket. Mindenek előtt azért választottam ezt a módszert, mert szeretek urbáriumokat olvasni. Még azt a véleményt is megkockáztatom, hogy a fogalmak Barthes-i értelmében nyújtják az olvasás örömét.1 9 Ráismerni egy-egy máshol már látott névre, vagy felismerni érdekes élethelyzeteket hallatlan élmény. így, urbárium olvasása közben találtam rá egyik kedvencemre, Asztalos Suskára. A tengernyi férfinév között feltűnt becézett lányneve. Azóta többször írtam róla. És saját élvezetem tükreként felfedezni vélem a szöveg készítésének örömét az urbáriumok íróinál. Egyikben, másikban vannak rajzok. Az egyik összeírás címlapjára pedig ráírta valaki: „Anno 1599 jött meg egészségünknek virága."2 0 Az urbárium szövegek készítői tudták, hogy fontos munkát végeznek. Müvük az úr vagy az asszony kezébe kerülhet, és ők maguk fogják az uradalmi ügyintézés során használni a szövegbe foglalt adatokat. Sok ember, az egész birtok életében meghatározó az, amit csinálnak. Más szemlélettel: az urbáriumok készítői szerethettek dolgozni. Olvasásra alkalmas szövegeket alkottak; jó módszernek tűnik olvasmányként kezelni az urbáriumokat. A számokra vagy a számszerűsítés lehetőségére kevéssé figyeltem. Ez alapjában véve alkati korlátozottság, de abból is következik, hogy az urbáriumok számadatainak felhasználásában már körülbelül minden lehetséges megtörtént. Amióta a 19. század vége felé az uradalmi összeírásokat mint a jobbágyság történetének kiváló forrásait felfedezték, igen sok, remekül hasznosítható munka jelent meg statisztikai táblázatokkal és elektronikus adatfeldolgozás ábráival. Legutóbb Zimányi Vera és Újváry Zsuzsanna jobbágy gyermekek életkorának adatait számszerűsítette rendkívül összetett szempontok sze-18 A jobbágyok viszonyainak meghatározásában mindenütt fontos elemként kezelik a központi hatalom szerepét. Úgy is lehetne fogalmazni, a földesúr és a központi hatalom viszonyát, ami erősen befolyásolta a jobbágyok helyzetét: Lutz К. Berkner: Inheritance, land tenure and peasant family structure: a German regional comparison: Family and Inheritance. Rural Society in Western Europe 1200-1800. Eds. Jack Goody, Joan Thirsk and E.EThompson. Cambridge, 1979. 71-95; Dirk Schleinert: Personenrechtliche Abhängigkeitverhältnisse im Herzogtum Pommern-Wolgast zwischen Reformation und Dreißigjährigem Krieg: Leibegenschaft. Bäuerliche Unfreiheit in der frühen Neuzeit. Hg. Jan Klußmann. Köln-Weimar-Wien, 2003. 21-35; Jan Kusber: Leibeigenschaft im Rußland der Frühen Neuzeit. Aspekte der rechtlichen Lage und der sozialen Praxis. Uo. 135-154. 19 Roland Barthes: A szöveg öröme. Budapest, 2000. A szöveg írójának és olvasójának kölcsönösen örömet nyújtó kapcsolata: 75-77. 20 A németújvári uradalom 1599-ben kezdett urbáriuma: MOL Filmtár 1315. A MOL P 1322-ből elégett anyag. A szövegeket itt és a továbbiakban a hangzást megtartó mai helyesírással adom.