Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Péter Katalin: Jobbágycsaládok életvitelének különbözőségei az örökös jobbágyság korában; 16-17. század 549
554 PÉTER KATALIN rint és tette szemléletessé elektronikus adatfeldolgozás ábráival.2 1 Nem igen lehet urbáriumba foglalt számokból ennél többet kihozni. Az urbáriumnál mint szövegnél az összeírás készítői a főszereplők. Itt a szerző személye kikerülhetetlen, mert a szöveg igazságtartalma fontos.2 2 A műfaj természetéből azonban az következik, hogy a szerzőt személy szerint csak ritkán ismerjük. Tudom például, hogy Sárospatakon az uradalom 1570-es urbáriuma készítésében Soklyossy Andrásnak nagy szerepe volt, mert aláírásával hitelesítette a szöveget.2 3 És Sárospatakon végzett kutatásaim miatt történetesen ismerem, amennyire a történelemben élt embert ismerni lehet, Soklyossyt is. A kor egyik legjobb gazdasági szakembere volt. Perényiéknek a délvidékről Patakra menekített várnépéhez tartozott. Már a Perényieknek szolgált, aztán részt vett a birtok átadásában, amikor az uradalom zálogjoga lejárt, és a kamarai kezelés idején is hivatalban maradt. Különös szakértelme és helyismerete miatt ragaszkodhatott hozzá a császári adminisztráció. Valószínűleg jellegzetes típusa a tanult gazdatisztnek. Tanultságára pedig az jellemző, hogy felnőtt korában is tudta még az iskolában tanult latint, ami nem nagyon volt a vele kortárs egyszerűbb világiakra jellemző. Saját fogalmazású szövegeiben viszont mindig vannak szarvas hibák. Itthon, egyetem alatti színvonalon tanult tehát, és jó gyakorlati képességeivel tette megbecsültté magát. Hasonló státusű emberek mostanában kezdik a kutatást élénkebben foglalkoztatni. Jellemző tünet, hogy Benda Borbála és Koltai András ilyen irányú gyűjtésének eredményeit internetes honlapon tette hozzáférhetővé.2 4 Az urasági emberek konkrét urbárium szerzőségét azonban csak ritka szerencsével lehet megállapítani; munkájukat rendszerint nem írták alá. Ezért a szerzők feltételezett habitusát és szerzői helyüket kell megállapítani. Egyelőre puszta következtetés az, hogy habitusuk általában hasonló lehetett Soklyossyéhoz, mert különböző minőségű udvari emberek voltak.2 5 Ez alól a szabályosság alól egy feltűnő kivételt találtam. 1522-ben Batthyány I. Boldizsár maga irányította egyik birtoka összeírását. Az irat oklevélszövegek formulájával kezdődik: „Nos Balthasar de Bathyan," majd a meghatározása következik. „Registrum factum super bona possessionaria habita et existentia in pertinentiis territori et in districtu castri nostri Greben vocati," diktálta Batthyány valakinek.26 Nem látok magyarázatot arra, miért fogott ilyen 21 Zimányi Vera-Újváry Zsuzsanna: Minden jobbágyunknak mennyi gyermeke vagyon és azok hány esztendősek: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál, Pálfify Géza, Tóth István György. Budapest, 2002. 461-549. 22 Az irodalomelméletben újabban megfogalmazott felfogás a szerző védelmében: Gács Anna: Miért nem elég nekünk a könyv: A szerző az értelmezésben, szerzőségkoncepciók a kortárs magyar irodalomban. Budapest, 2002. 23 Az urbárium: MOL E 156 U et С 95/22. 24 Batthyány Ádám földesúri familiája. Kutatási program és proszopográfiai adattár: http://www.piar.hu/archivum/batthyany/index.htm (2003. 04. 24.) 25 A németújvári uradalomban egyes urasági tisztek különös feladata lehetett az összeírás, mert ott voltak „hely vizitáló emberek": MOL Filmtár 1614. 1630 körül kezdett urbárium, a MOL P 1322-ből elégett anyag. 26 Az irat kiadása: E. Kovács Péter: A grebeni uradalom 1522-es összeírása: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére. Szerk. Csukovits Enikő. Budapest, 1998. 131-171. A jobbágyokat részletesen felsoroló szövegrészt más kéz írta: MOL DL 104411
