Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Erdélyi Gabriella: Gyónás és áldozás a késő középkorban 525
546 ERDÉLYI GABRIELLA gyökeresen új értelmezését adta: nem a megfelelően elvégzett gyónás tesz alkalmassá az oltáriszentség vételére, hanem a kegyelem szomjúhozása és a hit, hogy ezáltal részesülhetünk benne.12 2 Szintén feleslegesnek tartotta a szentségi gyónás hatékonyságának a 15. századi kézikönyvekben hosszan tárgyalt külső feltételeit, amelyek közül a szegedi ferencesek rövid feljegyzése is tizenkilencet sorol fel.123 így az aktív lelkiismeret-vizsgálat helyett a bűn elkövetése feletti bánatot és az igaz élet szándékát tartja szükségesnek, s teljes bűnlajstrom helyett — ennek lehetetlensége miatt — csupán a gyónásra késztető bűn megvallása mellett érvel.124 A híveket szintén bizonytalanságban tartó papi alkalmasság tézisét125 elutasítva pedig megint csak a hitről szól: „Legyen mindegy, hogy egy pap tévelyeg-e, vagy meg van-e kötözve, vagy könnyelműen oldoz, ha őszintén és hittel elfogadod az igét [...], úgy annak ellenére fel vagy oldozva, és tiéd a szentség teljes egészében".12 6 Ugyanitt, vagyis 1519-ben a bűnbánat szentségéről szóló prédikációjában szintén kora bűnbánati gyakorlatát kritizálja: Egyesek búcsúlevelek és búcsú által gondolják ezt [a vétek megbocsátását] elérni, ide-oda szaladgálnak, hol Rómába, hol Szent Jakabhoz, búcsút váltanak itt-ott. Mindez hiábavaló és téves. Ezzel csak rosszabb lesz, mert Istennek magának kell a bűnöket megbocsátani és békességet adni a szívnek. Mások sok jó cselekedetekben fáradoznak és túl sokat böjtölnek és dolgoznak, annyira, hogy ezáltal megnyomorítják testüket [...] azt gondolva, hogy erőszakos cselekedeteik révén megszabadulhatnak bűneiktől és szívüknek nyugalmat szerezhetnek. Mindkét csoport hibája, hogy előre akarnak jó cselekedeteket tenni, mielőtt a bűneik megbocsáttattak volna. Holott előbb kell a bűnöknek megbocsáttatni, mielőtt a jót cselekszik és nem a cselekedetek űzik ki a bűnt, hanem a bűn kiűzése cselekszi a jót. Mert a jó cselekedeteknek örvendező szívvel és Isten iránti jó lelkiismeretben kell történniük, azaz bűnbocsánatban".12 7 Luther tehát a Mindszenti Lukácsnál is tapasztalt „régi" mechanizmus, a gyakorlati elégtétel nyomában járó tiszta lelkiismeret és megbocsátás helyett a dolgok új logikáját hirdette: hitünkért megbocsátásban részesülünk, amely meghozza a nyugodt lelkiismeretet, és képessé tesz az igaz életre. Míg tehát Lukácsnál a külső-objektív helyzet eredményezte a szubjektív állapotot, Luthernél ez megfordult, s ezáltal a szentségek vétele, legalábbis elvileg, nyilvános eseményből egyre inkább Isten és egyén ügyévé válhatott. Azt, hogy a cselekvés logikájának és a lelkiismeret működésének gyökeresen másfajta elképzelése milyen fogadtatásra és befogadásra talált, mi már nem követhetjük nyomon. Érdemes azonban röviden megemlíteni, hogy mások, minde-122 „Nam summa et optima dispositio ad Sacramentum est illa: si homo sese probans invenit se sitire gratiam ac credere illám consequi ibi posse [...]". Instructio pro confessione peccatorum, WA I. 264. 123 Radó P.: i. m. 4. Vo. Temesvári P.\ Pom. Quad. I. 26. sermo de confessionis sacre conditionibus sedecim a theologis positis. 124 1519, Sermo de poenitentia. WA I. 319-324, 319-321; 1520, Confitendi ratio, WA VI. 158-169, 161-164. Vö. Temesvári P.: Pom. Quad. I. 14. sermo de contritionis salubris formatione et sufficientia, D: „Primo requiritur examinatio conscientie et distincte omnium mortalium recogitatio cum suis circumstantiis". 125 Temesvári P.: Pom. Quad. I. 28. sermo de confessionis fructibus et reiteratione necessaria, D. 126 1519, Eyn Sermon von dem Sacrament der Büß. WA 2, 714-723, 719. Fordítása Luther Márton: Bűnbánat, Keresztség, Úrvacsora. Három sermo a szentségekről, 1519. Budapest, 1994. (Magyar Luther Füzetek 4.) A bűnbánat szentségéről, 15. 127 Luther M.\ A bűnbánat szentségéről i. m. 11-12.
