Századok – 2003
KILENCVEN ÉVE SZÜLETETT KOSÁRY DOMOKOS (Mucsi Ferenc) 511
KOSÁJRY DOMOKOS KILENCVENÉVES 515 Ami az első témakört illeti, 1971-ben a Századokban jelent meg először Napoleon és Magyarország c. tanulmánya, majd ennek bővített változata önálló kiadásban (1977) és francia nyelven a Studia Historica 130. köteteként. 1978-ban látott napvilágot a Magyar külpolitika Mohács előtt c. munkája, majd 1985-ben — két évvel korábban tartott akadémiai székfoglalója —: Magyarország Európa újabb kori nemzetközi rendszerében címmel. (Megjegyezzük, hogy akárcsak korábban, doktori védésének lehetőségét, akadémiai levelező tagságra jelölését és megválasztatását a konzervatív-sztálinista csoportok komoly ellenállásával szemben, a változást, a történeti igazság feltárását őszintén kívánó erők összefogásával és harcával sikerült elérni.) Akadémiai rendes taggá 1986-ban választották meg. Székfoglaló előadása Az európai kis államok fejlődési típusai címmel 1990-ben jelent meg. Több tanulmánya a Helyünk Európában. Nézetek és koncepciók a XX. századi Magyarországról című gyűjteményes kötetben 1986-ban látott napvilágot, s itt említendő az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára írt tanulmányok, cikkek sokasága is, köztük a Történelmi Szemlében publikált Európa és Magyarország 1848-ban című írása. A következő esztendőben jelent meg a kérdést öszszefoglalóan tárgyaló monográfiája: Magyarország és a nemzetközi politika 1848-1849-ben címmel. 2001-ben látott napvilágot A magyar és európai politika történetéből című tanulmánykötete, amely az e tárgykörben keletkezett írásait gyűjti egybe. A felvilágosodás Közép-Kelet-európai történetét és a művelődéstörténet ezzel szorosan összefüggő kérdéskörét illetően, Kosáiy Domokos egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású munkájaként a Művelődés a XVIII. századi Magyarországon c. monográfiáját kell megneveznünk, amely ezeknek a kérdéseknek az alapos kidolgozásával született meg (1980). Az impozáns terjedelmű monográfia a művelődés valamennyi ága társadalmi szintek szerinti differenciáltságának kimunkálásával hozott lényeges változást a kultúratörténet felfogásában, s egyértelműen bizonyította, hogy a XVIII. század Magyarországon nem a hanyatlás, nem a visszaesés, hanem ellenkezőleg, a fokozatos fejlődés, a felemelkedés időszaka volt. (A könyv további két kiadást ért meg, 1983-ban és 1996-ban. Rövid foglalata a Culture and society in eighteenth-century Hungary címmel angolul is megjelent, Budapesten, 1987-ben.) A monográfia eredményei beépültek a „tízkötetes" Magyarország története 4. kötetének művelődéstörténeti fejezeteibe (1989). Itt említhető a Magyarok Európában címmel megjelent tudományos-népszerűsítő kiadványsorozat III. kötete, amely Kosáry Domokos szerzőségében Újjáépítés és polgárosodás. 1711-1867 címmel 1990-ben látott napvilágot. (Második kiadása: 2001.) A felvilágosodás és a felvilágosult abszolutizmus közép-kelet-európai történetének alapos vitái a 80-as években valósággal intézményesült mátrafüredi konferenciák keretében zajlottak francia, osztrák, német, lengyel, cseh, szlovák, horvát történészek részvételével. A témák változatosak voltak: a felvilágosodás és az értelmiség viszonya, az oktatás rendszere, irányzatok a felvilágosodásban, a nemzetközi erők játéka a felvilágosodás korában, a felvilágosodás válsága Magyarországon stb. Kosáiy Domokos — többedmagával — ezeknek a vitáknak aktív rész-
