Századok – 2003

KILENCVEN ÉVE SZÜLETETT KOSÁRY DOMOKOS (Mucsi Ferenc) 511

516 KOSÁJRY DOMOKOS KILENCVENÉVES 516 vevője és szervezője volt; a konferenciák anyagait nem egyszer francia közreműködéssel francia nyelven publikálták. Kosáry a témát a Történettudományi Intézetben tartott előadásában foglalta össze A felvilágosodás Európában és Magyarországon címmel, amely az intézeti előadás-sorozat 7. füzeteként jelent meg (1987-ben). Emellett a felvilágosodásról, a 18. század művelődéstörténetének egyes kérdéseiről számos kisebb-nagyobb tanulmányban, cikkben, interjúban mutatta be kutatási eredményeit, fejtette ki álláspontját. Itt említjük a fenti témákat mintegy összefoglaló kismonográfiáját, amelyet Nemzeti fejlődés, művelődés, európai politika címmel 1989-ben publikáltak a Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok sorozat 4. köteteként. Mint utaltunk rá, a 70-es, 80-as években fokozott érdeklődéssel fordult a történetelmélet és -módszertan kérdései felé. Azok közé a (Magyarországon) ritka historikusok közé tartozik, akik „az igazság szenvedélyes kutatásában" a szakmailag kifogástalanul feltárt és előkészített forrásanyag leghatékonyabb felhasználása végett érdeklődéssel fordulnak az elméletileg és módszertanilag eredményesnek Ígérkező új irányzatok felé s keresik-kutatják kritikai adaptációjuk lehetőségeit, feltételeit - vagy éppen maguk dolgoznak ki ilyeneket. Ennek az érdeklődésnek első jeleként Kosáry Domokos értékelő bevezető tanulmányával kiadta Marc Bloch válogatott írásait a jellemző A történelem védelmében címmel (1974), amelyben méltatja az Annales-iskola és alapítója érdemeit, nyitását a komplex gazdaság-, társadalom- és mentalitástörténet felé. Sorra következtek ezután a Strukturalizmus és történettudomány (1977), а Modellalkotás és történettudomány (1979), A művészetek (irodalom, zene, képzőművészet) történeti diszciplínái és a művelődéstörténet, majd a Történettudomány és pszichológia (1982) címmel közreadott kritikai elemzései. Záró gondolatként itt említjük meg 1987-ben publikált tanulmánykötetét, amelynek anyagát a fentiekben vázolt mindhárom kutatási témakörből válogatta össze. A tanulmányok közül kiemelkedik a kötet címadó írása: A történelem veszedelmei, amelyben a történetírás társadalmi funkcióját elemzi s azoknak a szakmai buktatóknak és politikai veszedelmeknek a történetírás objektivitását veszélyeztető hatását boncolgatja, amelyek elkerülése, tudatos „kiszűrése", vagy (a politikai hatalom nyomása esetén), ha kell, bátor elutasítása mindenképpen fontos alkotó eleme a történeti alkotómunkának. Kosáry Domokos e nagy témakörök mellett szerzőként és szerkesztőként egyéb fontos kiadványokban is részt vett. A Magyar Tudományos Akadémia másfél évszázada. 1825-1975 című Akadémia-történet társadalomtudományi fejezeteinek ő volt a szerzője (1975). Ugyanígy egyik szerzője volt A magyar sajtó története. I. 1705-1848 kötetében a reformkori sajtó és az 1840-es évek folyóirat- és hírlapirodalma önálló kötetnyi történetének (1979). A sajtótörténet II/l kötetének, amelynek ő volt a szerkesztője is, szerzőként az 1848-49-es forradalom és szabadságharc sajtójának átfogó történetét írta meg (1985) Ez — The Press during the Hungarian Revolution of 1848-1849 címmel — megjelent az USA-ban a Király Béla által kiadott Atlantic Studies on Society in Change sorozat 46. köteteként, 1986-ban. 77 éves volt (1990-ben, a rendszerváltás idején), mikor tudóstársai bizalmából a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választották. A rá olyannyira jellemző aktivitással vetette bele magát a munkába. Befejezte az 1949-ben méltat-