Századok – 2003

TÖRTÉNETI IRODALOM - Das Europäische Mittelalter im Spannungsbogen des Vergleichs (Ism.: Veszprémy László) 500

500 TÖRTÉNETI IRODALOM közel-keleti természettudományos célú utazások tapasztalatainak hasznosítását, s egyúttal további hasonló témájú művek létrejöttét segítették elő. Kristó Gyula Konstantin „De administrando imperio" (A birodalom kormányzásáról) című művében előforduló város- és folyóneveket tekinti át, ami annál is tanulságosabb, mivel a császár munkájának magyarokkal foglalkozó fejezetén kívül a többit ritkábban szoktuk tanulmányozni. Megállapítható, hogy Bizáncból imponáló földrajzi tájékozottsággal tekintettek a környező világra, s a tájékozódás alapvető eszközét a városok jelentették. Ennek hiányában, pl. magyarok vagy besenyők esetében értelemszerűen a folyók nyertek jelentőséget, s így közvetve utalnak az egyes népek életmódbeli különbségeire. Makk Ferenc rövid és frappáns áttekintését nyújtja a magyar külkapcsolatoknak, az ország változó nemzetközi helyzetének 895 és 1038 között: miként ágyazódott és tagolódott be a kaländozásokat követően a magyar fejedelemség majd királyság a keresztény Európába, miként biztosította Szent István az ország függetlenségét a német birodalommal szemben, e folyamatokban milyen szerepet játszott a Bizánci császárság. Szádeczky-Kardoss Samu Vergilius halhatatlan műve, az Aeneis egy helyének, a Picti Agathyrsi" értelmezésére vállalkozott (4, 146). Az Apollón kísérőiként emlegetettekről megállapítja, hogy a korábbi tudós szövegmagyarázók olyat tulajdonítottak a költőnek, amire az nem gondolt. E név Vergilius korában már csak mesés népként vagy rabszolga-elnevezésként élt tovább. Székely György a 11. századi pápai politika és diplomácia egyik meghatározó alakjának, Humbertus de Moyenmoutiers-nek tekinti át a pályáját. Vizsgálja, hogy Humbertusnak az egyházjogilag vitatható körülmények közötti 1054-es konstantinápolyi kiátkozásban, az egyházszakadás elmélyítésében milyen szerepe volt, s mennyiben volt megalapozója és előkészítője a későbbi gregoriánusként ismertté vált eszmerendszernek. Végül Dér Terézia jóvoltából Olajos Terézia irodalomjegyzékét olvashatjuk a sokszínű és tartalmas kötet lezárásaként. Veszprémy László DAS EUROPÄISCHE MITTELALTER IM SPANNUNGSBOGEN DES VERGLEICHS Zwanzig internationale Beiträge zu Praxis, Problemen und Perspektiven der historischen Komparatistik Hg. von Michael Borgolte (Europa im Mittelalter, Bd. 1. Abhandlungen und Beiträge zur historischen Komparatistik) Akademie Verlag, Berlin, 2001. 421 o. AZ EURÓPAI KÖZÉPKOR AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ KUTATÁSOK FÓKUSZÁBAN Húsz nemzetközi tanulmány a történeti összehasonlítás módszeréről, problémáiról és jövőjéről A kötet szerkesztője, a berlini konferencia szervezője helyesen utal arra, hogy Marc Bloch valóban még az 1920-as években felvetette Oslóban az európai középkor összehasonlító történelmi vizsgálatának szükségességét. A gondolatot számos alkalommal követte tett, de a kezdeményezések rendre elhaltak (elég ha a Teleki Intézet által kiadott ramek „Revue d'histoire comparée" sorsára utalunk). Reméljük, hogy az elképzelés legújabb intézményesítésének nem ez lesz a jövője, s a Berlinben, a Humboldt Egyetem mellett létrehozott „Institut für vergleichende Geschichte Europas im Mittelalter" fényes jövőt fog megélni. Jelen kötet egy Berlinben, 1999-ben rendezett konferencia anyagát adja közre, az első próbálkozás bátorságával, erényeivel és kitapintható bizonytalanságaival. Az első nagy egységben (13-186. old.) alapvetően az összehasonlítás problémáiról és részeredményeiről olvasható a legtöbb tanulmány, elsőként Michael Borgolte (Berlin) tollából. Joggal utal arra, hogy miután gondosan előkészítve hívtak különböző nyelven beszélő, különböző európai régiókat képviselő történészeket, hogy megvitassák, melyik Európa lesz az összehasonlítás tárgya, fenntartható-e, hogy az európai középkor az ókori hagyományra építő és azt továbbépítő államok sajátja? A nyelv valóban rendkívül fontos szempont, amint azt Bak János (Budapest) hangsúlyozza,