Századok – 2003

TANULMÁNYOK - Orosz László: Népiségkutatás a nemzeti érdekek ütközőpontjában. A két világháború közötti tudománypolitika Fritz Valjavec és Mályusz Elemér kapcsolatában : 43

NÉPISÉGKUTATÁS A NEMZETI ÉRDEKEK ÜTKÖZŐPONTJÁBAN 45 A szerteágazó felépítésében gondosan organizált, ezért rendkívül hatékony német délkelet-kutatás egyik fellegvára a müncheni Südost-Institut lett.4 Az eredetileg ,Jnstitut zur Erforschung des deutschen Volkstums im Süden und Südosten"-ként 1930-ban alakult intézmény központi szervek, nevezetesen a birodalmi Belügyminisztérium kezdeményezésére jött létre, s alapítványi formában működött a szponzorálását végző állami igazgatási szervek, az intézet vezetője és a meghívott neves tudósokkal kiegészített Alapítványi Tanács (Stiftungsrat) felügyelete alatt. Az intézet profilját kezdetben — az eredeti koncepciónak megfelelően — a Südostraum németségére orientálódó tevékenység jellemezte, mely aztán idővel, a térség aktuál- és tudománypolitikai jelentőségének felértékelődésével, valamint az intézmény arculatán kitörölhetetlen nyomot hagyó új munkatársak (pl. Fritz Valjavec) bekapcsolódásával számos tekintetben módosult, s földrajzi értelemben is bővült. A „Südostdeutschtum" mellett hamarosan bevonták vizsgálódási körükbe azokat a népeket is, melyek az Osztrák-Magyar Monarchia romjaiból önálló államalakulatokat szerveztek, majd pedig azokat is, melyek soha nem tartoztak a Habsburgok jogara alá, azonban megismerésüket indokolta a Balkánnak a német Südost-fogalomban elfoglalt szerepe. A későbbiek során mégsem ebből, hanem a térség északi határainak megfoghatatlanságából adódtak inkonzekvenciák. Az Ostforschung és a Südostforschung közötti elméleti határvonal meghúzásának alapja — némi leegyszerűsítéssel — az egykori Német birodalomhoz tartozó, ill. a Habsburg-monarchia konglomerátumát alkotó területek sorsának vizsgálata. Részint ez magyarázza a kettő közti átfedéseket, egyebek mellett pl. azt, hogy a cseh korona országai (s mintegy legújabb szerzeményként az ezek kötelékébe átkerült Szlovákia) mindkét kutatási körbe ill. ezek reprezentáns folyóirataiba felvételt nyertek. Ám a Südost is, mint térség, idővel egyre bővülő fogalomkörré terebélyesedett, s e folyamat (ti. a Balkánnak a Habsburgok nem beit zwischen den Weltkriegen. (Frankfurter Historische Abhandlungen; Bd. 14.) Wiesbaden, 1976., Martin Burkert: Die Ostwissenschaften im Dritten Reich. Teil I.: 1933-1939. (Forschungen zur Osteuropäischen Geschichte. Hrsg. vom Osteuropa-Institut an der Freien Universität Berlin von Holm Sundhausen; Bd. 55.) Wiesbaden, 2000., Thomas Nipperdey-Ludwig Schmugge: 50 Jahre Forschungsförderung in Deutschland. Ein Abriss der Geschichte der Deutschen Forschungsgemeinschaft 1920-1970. Berlin, 1970., Michael Fahlbusch: „Wo der deutsche ... ist, ist Deutschland!": Die Stiftung für deutsche Volks- und Kulturbodenforschung in Leipzig 1920-1933. Bochum, 1994., Uö: Wissenschaft im Dienst der nationalsozialistischen Politik? Die „Volksdeutschen Forschungsgemeinschaften" von 1931-1945. Baden-Baden, 1999., Volkische Wissenschaft. Gestalten und Tendenzen der deutschen und österreichischen Volkskunde in der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts. Hrsg. von Wolfgang Jacobeit, Hannjost Lixfeld und Olaf Bockhorn. Wien-Köln-Weimar, 1994., Willi überkronte: Volksgeschichte. Methodische Innovation und völkische Ideologisierung in der deutschen Geschichtswissenschaft 1918-1945. (Kritische Studien zur Geschichtswissenschaft; Bd. 101.) Göttingen, 1993., Ingo Haar: Historiker im Nationalsozialismus. Deutsche Geschichtswissenschaft und der „Volkstumskampf" im Osten. (Kritische Studien zur Geschichtswissenschaft; Bd. 143.) Göttingen, 2000., Winfried Schulze und Otto-Gerhard Oexle (Hrsg.): Deutsche Historiker im Nationalsozialismus. Frankfurt/Main, 1999. 4 Az intézet történetéhez vö. Karl Nehring: Geschichte des Südost-Instituts. In: Südost-Institut München 1930-1990. Mathias Bernath zum siebzigsten Geburtstag. (Red. Karl Nehring) München, 1990., 21-31. (Südosteuropa-Bibliographie. Ergänzungsband 2), Gertrud Krallert: Das Südost-Institut München, Stand 1971. In: Symposion des Wissenschaftlichen Beirates der Südosteuropa-Gesellschaft am 25./26. Juni 1971 in München. Ergebnisse und Pläne der Südosteuropa-Forschung in der Bundesrepublik Deutschland und Österreich. Red.: Klaus-Detlev Grothusen. (Südosteuropa-Studien; Bd. 19.) München, 1972., 107-111., Fritz Valjavec: Fünfundzwanzig Jahre Südostinstitut 1930-1955. In: Festschrift aus Anlaß des 25-jährigen Bestehens des Südost-Institutes München 1930-1955. München, 1956., 1-4. (Ua. in: Südost-Forschungen 15 (1956), 1-4.)