Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Orosz László: Népiségkutatás a nemzeti érdekek ütközőpontjában. A két világháború közötti tudománypolitika Fritz Valjavec és Mályusz Elemér kapcsolatában : 43
46 OROSZ LÁSZLÓ német koronatartományai mellé illesztése) legtisztábban épp Fritz Valjavec elméleti kérdéseket feszegető, ill. kutatásmódszertani munkáiban követhető figyelemmel.5 Fritz ValjaVec (1909-1960) a történeti Magyarország soknemzetiségű, déli vidékéről, a Bánátból származott.6 Osztrák hivatalnok édesapja — olykor talán szándékosan homályba veszni hagyott személye — helyett az identitásalakulás terén bánáti sváb édesanyja és a Versecen töltött gyermekévek gyakorolták az igazán maradandó hatást. A multikulturális környezetben felnövő gyermek ugyanis nem csupán az egymással együtt élő népek szokásait, felfogásmódját és szellemi kincseit (valamint későbbi munkássága során nélkülözhetetlen kutatói kvalitásként azok nyelvét) szívta magába észrevétlenül, de egyúttal hamar tudatára ébredt németségének is, s e korán bevésődött identitástudatához való hűség élethosszigtartó konzekvens vezérfonalat jelentett számára. Az I. világháborút követő békeszerződések rendezései nyomán identitásfejlődése újabb elemekkel gazdagodott: az elcsatolt területekről Budapestre költöző (s az eseményeket még mindig gyermekfejjel átélő) Valjavec a különböző nemzetiségek általa korábban tapasztalt — relatíve — békés szimbiózisa helyett most egyszeriben megismerhette a határmegvonások által végzetes módon felkorbácsolt szélsőséges nacionalizmus(ok) hullámait. Új otthonából adódóan ő maga elsősorban a magyar sovinizmus jelenségeit volt kénytelen átélni, mely a győztes kisantant-államok hasonló jelenségeihez képest más minőségben, a legyőzött és tehetetlen áldozat elkeseredettségét is felvonultatva, a csonka országterületen maradt egyetlen számottevő kisebbségen, a németségen vezette le minden felgyülemlett indulatát. A magyar politika motivációival ugyan tisztában levő, ám magát németségében sértve érző Valjavec hamar utat talált a magyarországi németek politikai mozgalmához. Mérsékelt és toleráns szellemiségű iskolája (a budapesti Reichsdeutsche Oberschule7) falain kívül az ifjú szerepet vállalt a vidéki németség felrázásának és öntudatra ébresztésének olykor hálátlan, s a hatóságok által is akadályozott feladatában. Kapcso-5 Vo. Wege und Wandlungen deutscher Südostforschung. In: Südostdeutsche Forschungen 1 (1936), 1-14., Werdegang der deutschen Südosteuropaforschung und ihr gegenwärtiger Stand. In: Südost-Forschungen 6 (1941), 1-37., Südosteuropa und der Balkan. Forschungsziele und Forschungsmöglichkeiten. In: Südost-Forschungen 7 (1942), 1-8. (Utóbbi Rét tanulmányban a „Südosteuropa"fogalom kitágítását igényelte, beleértve ezentúl a Balkánt is.) Zur Kritik und Methodik der Südosteuropa-Forschung. In: Südost-Forschungen 7 (1942), 218-223., Die geschichtliche Entwicklung der deutschen Südosteuropaforschung. In: Jahrbuch der Weltpolitik. 1943., 1055-1092., Die Eigenart Südosteuropas in Geschichte und Kultur. In: Südosteuropa-Jahrbuch 1 (1957), 53-62. (Utóbbi munka a hidegháború korabeli német tudományos élet sablonos Kelet-Európa képének megváltoztatására és a Délkelet-Európa-kutatás önálló tudományterületként való elismertetésére irányuló törekvésnek is értékes bizonyítéka.) 6 Életpályájához lásd: Karl August Fischer: Fritz Valjavec (1909-1960). In: Südost-Forschungen 19 (1960), 1-15., Harold Steinacker: Der Kulturhistoriker Fritz Valjavec (1909-1960). Ein Lebensbild. In: Südostdeutsches Archiv 3 (1960), 3-13., Hans Diplich: Fritz Valjavec . In: Südostdeutsche Vierteljahresblätter 9 (1960), 57-60. 7 Az 1908-ban alapított iskola a tízes évek elejétől jelentette meg évkönyveit, melyek legteljesebb gyűjteményét (kisebb megszakításokkal az 1913/14-es és az 1936/37-es tanévek közötti időszak anyagát) az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum őrzi E 112 jelzet alatt. A Valjavec végzős évfolyamával, az oktatói gárda összetételével, az iskolai tananyaggal és tantárgyakkénti órabontással, a tanulói listákkal és statisztikákkal (tanulószám, anyanyelv, állampolgárság), s a tanév történéseivel kapcsolatos információkhoz lásd: Bericht über das 22. Schuljahr 1929-30. Herausgegeben vom Direktor der Anstalt. Budapest, September 1930. Az iskola történetéhez lásd: Rede des Leiters der Anstalt, Oberstudiendirektor Friedrich Lange., 14-22., ill. 30 Jahre Reichsdeutsche Schule Budapest., 22-29. Mindkettő In: 30 Jahre Reichsdeutsche Schule Budapest. Festschrift und Jahresbericht. Budapest, 1938.
