Századok – 2003
VITA - Révész László: Válasz Balogh László észrevételeire 477
486 VITA A Sarkel-problematika megítéléséhez legyen szabad felhívnom a Recenzens figyelmét az általa hivatkozott szerzőkön túl Bóna István közelmúltban megjelent könyvére, melynek ide vonatkozó passzusaival teljes mértékben egyet értek: „Cimljanskoje gorodisce elpusztításának s az új Sarkéi felépítésének (a DAI 42-ben bizánci írásos forrással is kellőképpen alátámasztott) időpontjai semmiféle formában nem egyeztethetők össze azzal a 9. századi magyar »őstörténettel«, amelyet Bulcsú és Termacsu 948. évi konstantinápolyi kifaggatása nyomán jegyzett fel a Bíborbanszületett Konstantin (DAI 38). A régészet sohasem lesz abban a helyzetben, hogy e kérdésben valaha is a döntnök szerepében tetszelegjen - csak saját álláspontját képviselheti. Tudomásul kell venni, hogy maga a DAI 38. is ellentmondások gyűjteménye, amelyet szinte tetszés szerint oldoz ki vagy bogoz össze a történettudomány, középgörög szövegét is egyre gyakrabban értelmezik át vagy »fejtik meg« a nyelvészek. Abban azonban a történészek többsége ma már megegyezik, hogy a benne elbeszélt események... a 9. század második feléig nyúlnak időben vissza. Márpedig a kazár Cimljanskoje gorodiscet nem sokkal 813 után, legkésőbb 830-ig elpusztította egy nagyerejű támadás, Sarkéit pedig 834-ig biztosan felépítették a kazárok a Donon túl lakó ellenség ellen. Két dolgot lehet tenni: vagy áthelyezni a magyarok kazár vazallus korszakát és a nemes kazár nőt feleségül nyert Levedi voievodost a régiségbe... vagy ragaszkodni a DAI 38. hagyományos időrendjéhez, s akkor nincs mit kezdeni a kazár határerődök pusztulásának és építésének régészetileg és történetileg igazolható keltezésével (ti. a DAI 42-vel), s rajtuk keresztül a 9. század első harmadában távolról sem mindenkor baráti kazár-magyar viszonnyal."23 Ehhez többet magam sem tudok hozzátenni. Abban viszont a Recenzensnek valóban igaza van, hogy elkövettem egy csúnya tollhibát: Sarkéi nem a Volga jobb partján található, hanem a Don bal partján. Ami viszont a Kazár Kaganátus elhelyezkedését illeti: annak határait ma még aligha képes akárcsak hozzávetőleges pontossággal megrajzolni akár a történettudomány, akár a régészet. A Recenzens szerint a Volga alsó folyását kellene említeni, hiszen a kazár főváros ennek a folyamnak a közelében volt. Magam könyvem 26. oldalán a Kaukázus északi előterét és az Alsó-Volga-vidéket jelöltem meg (térképen is, de ez úgy látszik nem tűnt fel a könyv ismertetőjének), a 126. oldalon pedig ugyancsak a Kaukázus északi előterét és a Don alsó folyását említettem. A térképre pillantva, alighanem mindkét megközelítés helytálló. A régészeti leletek alapján úgy fogalmazhatunk: a szaltovó-majaki kultúra területi elterjedése egybeesik a kazár befolyási szférával. Keleten nem lépi át a Volgát, délen a Kaukázus éles határt jelent, nyugati kiterjedése bizonytalan, északon pedig a Káma-vidéken mutatható ki egy variánsa.2 4 23 Bóna István: A magyarok és Európa a 9-10. században. Budapest 2000. 15-16. A Dzsajháni-hagyományban szereplő mondattal kapcsolatban pedig ld. Róna-Tas András: A honfoglalás előzményei. Magyar Tudomány 1996/8. 923: „A megváltozott hatalmi viszonyokat jelezheti a Don torkolata felett épült Sarkéi várának bizánci segítséggel történt 838-as megerősítése akkor is, ha Ibn Ruszta sokat idézett szövege, amely szerint a kazárok régebben körülárkolták (nem sáncolták) magukat a magyarok és az országukkal szomszédos más népek ellen, egy régi muszlim toposz aktualizálása és közvetlenül nem vonatkoztatható Sarkéi várára." 24 Bálint Csanád: A koraközépkori kelet-európai steppe régészete és a 9-10. századi magyarok. Magyar Tudomány 1996/8. 942.
