Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Szende Katalin: Ezüstöv; rókaprém; vászonlepedő. Viselet- és textilkultúra a későközépkori Sopronban; Pozsonyban és Eperjesen 405
VISELET- ÉS TEXTILKULTÚRA A KÉSŐ-KÖZÉPKORBAN 413 rétege képviselve volt. Még a legszegényebbek is, akik maguk nem hagytak hátra írásos végakaratot, előfordulnak kedvezményezettként a testamentumokban.2 2 Áttekintésemben elsőként az egyes tárgycsoportokon (ékszerek, ruházat, ágynemű) belül a főbb típusokat mutatom be (ld. 3. táblázat). A tárgyleírások után — az adatok részletességétől függően — a tárgyak és a társadalom kapcsolatát is igyekszem megvizsgálni, a tárgyak birtokosainak és örököseinek számba vételével. Az örökösök személyének elemzésére statisztikailag is értékelhető módon Pozsonyban és kisebb nagyságrendben Eperjesen van lehetőség, de itt is figyelembe kell venni, hogy a természetes örökösöket, azaz a rokonságot csak indokolt esetekben említették meg. így inkább az ettől eltérő kedvezményezettek: a szolgák, barátok, az egyház és a vallási testvérületek érdemelnek figyelmet. A családon belül viszont érdekes adalékot jelenthet a különböző nemű és különböző nemzedékekhez tartozó örökösök megkülönböztetése.2 3 Sopronban több a leltárjellegű felsorolás, például amikor a javadalmas papok végakaratukban elszámolnak a beneficium felszerelésével, más esetekben pedig a testáló a végrehajtókra hagyja bizonyos darabok elosztását. Ez az összes említett tárgyak csaknem egynegyedét (23,2%) érinti, és ez a bizonytalansági tényező kétségessé teszi a számszerű adatok megbízhatóságát (2. táblázat). II. VISELET- ÉS TEXTILKULTÚRA Ruházat Az öltözködés vizsgálata az egyik leghálásabb téma az anyagi kultűra kutatásában.2 4 A ruházat a külső reprezentáció legnyilvánvalóbb eszköze volt, első látásra megmutatta viselője társadalmi és vagyoni helyzetét, becsvágyát és igényességét. A különböző szabású és színű ruhadarabok szimbólumrendszerét a korabeli szemlélő azonnal értelmezni tudta.2 5 A modern kutatás számákra a ruhadarabok és viselésük sajátosságainak megismerése néhány szerencsés régészeti 22 Erről ld. részletesebben az 1. jz-ben említett disszertációm III. (A végrendelkezés és a városi társadalom) c. fejezetét, ill. Szende Katalin: Családszerkezet és örökösödési szokások a későközépkori Sopronban és Pozsonyban. Levéltári Közlemények 68. (1997) 77-98. (a továbbiakban: Szende: Családszerkezet) 23 A nemzedék, mint vizsgálati kategória jelentőségéről ld. általánosságban: David Herlihy: The generation in medieval history. In: Viator. Medieval and Renaissance Studies 5. (1974) 347-366. A pozsonyi végrendeletek alapján: Katalin Szende: From Mother to Daughter, from Father to Son? Intergenerational Patterns of Bequeathing Movables in Late Medieval Bratislava. In: Annual of Medieval Studies at CEU 7. (2001) 209-232. 24 Az utóbbi évtized néhány mértékadó összefoglalása, elsősorban nyugat-európai példák alapján: Françoise Piponnier - Perrine Mane: Dress in the Middle Ages. New Haven, 1997. (a továbbiakban: Piponnier - Mane: Dress), Christopher Breward: The Culture of Fashion: a New History of Fashionable Dress. Manchester, 1995. 7-41., Kelet- és Közép-Európáról csak a korai újkorra áll rendelkezésre átfogó összefoglalás: Irena Turnau: History of Dress in Central and Eastern Europe from the Sixteenth to the Eighteenth century. Warszawa, 1991. ahol többek között a magyarországi kora-újkorra vonatkozó történeti-muzeológiai szakirodalom áttekintése is megtalálható, ezért arra a későbbiekben csak különleges esetekben hivatkozom (a továbbiakban: Turnau: Dress). Magyarországról legutóbb, bőséges történeti háttérrel és széles körű, nemcsak falusi összehasonlító anyaggal: Flórián Mária: Magyar parasztviseletek. Bp., 2001. (a továbbiakban: Flórián: Parasztviselet) 25 A gazdag irodalomból Id. Gerhard Jaritz: Kleidung und Prestige-Konkurrenz. Unterschiedliche Identitäten in der städtischen Gesellschaft unter Normierungszwängen. In: Zwischen Sein und
