Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Szende Katalin: Ezüstöv; rókaprém; vászonlepedő. Viselet- és textilkultúra a későközépkori Sopronban; Pozsonyban és Eperjesen 405
414 SZENDE KATALIN lelet, illetve az öltözékhez tartozó, kis számú ránk maradt ékszer kivételével26 csak az írott és a képi források segítségével válik lehetővé. Az öltözet kutatásakor a többi tárgycsoporthoz képest szokatlan forrásbőséggel állunk szemben, amit azonban kellő kritikával kell párosítanunk. A forrás szerzőjének szándékát szem előtt tartva tudjuk valóságértéküket, ill. az esetleges szándékos torzításokat megítélni.27 A rendszabások, öltözködésre vonatkozó előírások a normatív-didaktikus források közé tartoznak, ahol a leírt állapot a szövegek szerzőinek (fejedelmek, városi tanácsok, stb.) célját vagy vágyait tükrözik, nem pedig a valós állapotokat. Ilyen jellegű források a vizsgált középkori magyar városokból nem maradtak ránk.2 8 A ruhadarabok képi ábrázolásai, amelyeknek skálája az illuminait kéziratoktól a falfestményeken és táblaképeken át az alakos sírkövekig terjed, szintén különböző szándékkal készülhettek. Lehettek idealizálok, azaz pozitív vagy negatív irányban elfogultak - ekként a prédikációkkal vethetők össze, vagy lehettek elbeszélő, illusztráló jellegűek, amelyek inkább a krónikákkal és hasonló elbeszélő forrásokkal állíthatók párhuzamba. Végül a leginkább reális, legkevésbé tendenciózus források közé tartoztak az árszabások, leltárak, és az általunk elemzendő végrendeletek. Jellegükben leginkább a régészeti leletek és a ránk maradt korabeli tárgyak rokoníthatók velük. Ideális esetben lehetőség van a leírt, lefestett és megtalált darabok azonosítására. Az elnevezések és az ábrázolt formák egyeztetése azonban gyakran nehézségekbe ütközik, a korabeli szóhasználat nem volt mindig egyértelmű.2 9 A végrendeletekben megemlített ruhadarabok részletes bemutatását és értékelését mégis igen fontosnak kell tartanunk a tárgytörténet számára is, mert mindhárom városban ez volt a legtöbbször előforduló tárgycsoport. Sopronban a 450 említés az összes ingóságok 22,4%-át tette ki, Pozsonyban a 964 említés 25,6%-ot jelentett, míg Eperjesen a 220 előfordulás a felsorolt ingóságok 30,4%-ának felelt meg. (1. táblázat). A nagy számok a mennyiségi elemzés megalapozottságát is alátámasztják. Felsőruházat Kabát/felsőruha (Rock; tunicaj30 - A legáltalánosabban használt elnevezés férfi-, női- és gyermekfelsőruhára egyaránt (ld. 3. táblázat, a továbbiakhoz is). A felsorolásokban egy személy több (akár 3-5) ilyen tételről is rendelkezhetett. Al-Schein. Kleidung und Identität in der ständischen Gesellschaft (Saeculum, 44) Freiburg - München, 1993. 8-31. (a továbbiakban: Jaritz: Prestige) és Wolfgang Brückner: Menschen und Moden. Bekleidungsstudien zu Kommunikationswesen. Würzburg, 2000. 26 Ezek példa értékű bemutatása a londoni ásatások alapján: Geoff Egan - Frances Pritchard: Dress Accessories с.1150-с.1450. London, 1991. és Elisabeth Crowfoot - Frances Pritchard - Kay Staniland: Textües and Clothing, с.1150-с.1450. London, 1992. 27 Piponnier - Mane: Dress, 3-13., Gerhard Jaritz: Zwischen Augenblick und Ewigkeit. Einführung in die Alltagsgeschichte des Mittelalters. Wien-Köln, 1989. és más cikkei, Harry Kühnel: Kleidung und Gesellschaft im Mittelalter, In: Bildwörterbuch der Kleidung und Rüstung. Hg. Harry Kühnel. Stuttgart, 1992. (a továbbiakban: Bildwörterbuch.) 28 A legközelebbi, összehasonlításul felhasználható ilyen jellegű forrásokról: Liselotte Constanze Eisenbart: Kleiderordnungen der deutschen Städte zwischen 1350-1700. Ein Beitrag zur Kulturgeschichte des deutschen Bürgertums (Göttinger Bausteine zur Geschichtswissenschaft 32) Göttingen - Berlin - Frankfurt a.M., 1962. 29 Jaritz: Lebenshaltung 55. tanulságos példát hoz: egy komeuburgi végrendeletben Seidel-ként szereplő ruhadarabot a városi könyvbe való átíráskor Rock néven jegyeztek be. 30 A névmegjelölések a végrendeletek szóhasználatán alapulnak, nem etimológiai célzatúak. A latin és német szavak összevetésére Kőszegi Boldizsár soproni javadalmas pap mindkét nyelven
