Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Remény a királyságra. A gnieznói találkozó "koronázási jelenete" a lengyel ősgestában és a mű kapcsolata a Könyves Kálmán kori magyar belpolitikával 349
378 BAGI DÁNIEL akkor ezt nem a Plezia által javasolt Szent László korabeli viszonyokban kell keresnünk, hanem a Könyves Kálmán alatti fejleményekben. Bizonyosan Könyves Kálmán idején keletkezett Szent István harmadik, Hartvik püspök által írt legendája.23 3 Ismeretes, hogy a kutatás egy része ezt a művet Kálmán uralkodásának első szakaszára, a századforduló idejére datálja, míg az irodalom egy másik vonulata inkább a 12. század második évtizedére helyezi keletkezési idejét.23 4 A legenda keletkezési idejének tekintetében mindenképpen a korábbi időpont tűnik valószínűbbnek: a legenda és II. Orbán pápa Kálmánhoz intézett levelének kapcsolata ma már teljesen világosan áll előttünk, valamint Tóth Zoltán23 5 és Gerics József23 6 eredményei a mű pápapárti látszatot keltő antigregorián eszmeiségéről23 7 mind azt valószínűsítik, hogy Szent István harmadik legendája inkább Könyves Kálmán uralmának korábbi szakaszára datálható.23 8 Régi megfigyelése a magyar kutatásnak, hogy Könyves Kálmán és Almos trónküzdelme sajátságosan tükröződik Szent István harmadik, Hartvik püspök által írt legendájában. Először Csóka J. Lajos,23 9 majd utána Kristó Gyula24 0 hívta fel a figyelmet arra, hogy Hartvik püspök közvetlen összefüggésbe hozta a koronát, a királyságot és az ország tényleges birtoklását, a legitim uralkodói hatalmat a koronázás tényéből vezette le.24 1 Ez nyilvánvalóan a korszak legnagyobb belpolitikai kihívása, Almos trónigénye elleni ideológiai védelem volt, és elméleti menedéket kínált Kálmán és fia számára.24 2 Sok tekintetben emlékeztetnek erre a megoldásra a Lengyelországban alkalmazott módszerek. Mind Könyves Kálmán, mind Ferdeszájú Boleslaw a történelem kezdetére nyúlt vissza, az első vállalható keresztény uralkodóhoz, a hatalomhoz való jog alapjává a korona, illetve a regnum birtoklása lett. Ezen eljárás alkalmazása során Magyarország lényegesen könnyebb helyzetben volt, hiszen a keresztény királyság folytonossága Szent István óta biztosított volt, míg III. Boleslawnak magát a királyságot is retrospektív módon kellett felépítenie, hogy azzal azonosíthassa magát. 233 Mérvadó kiadása Bartoniek Emma. -. Legenda Sancti Stephani regis maior et minor, atque legenda ab Hartvico episcopo conscripta. In: SRH II., 401-440 234 A kérdést összefoglalóan tárgyalja: Thoroczkay Gábor.: Megjegyzések a Hartvik-féle Szent István-legenda datálásának kérdéséhez. In Ptti Ferenc - Szabados György (szerk.): „Magyaroknak eleiről". Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szeged 2000, (a továbbiakban: Thoroczkay 2000), 569-591. Ugyanez német nyelven: G. Thoroczkay: Anmerkungen zur Frage der Entstehungszeit der Hartvik-Legende des Stephan des Heiligen. Specimina Nova. Pars Prima, Sectio Medievalis 1 (2001), 107-132. 235 Tóth 1942, 89-99. 236 Gerics József: A Hartvik-legenda mintáiról és forrásairól. Magyar Könyvszemle 1981, (a továbbiakban: Gerics 1981), 175-188. 237 Gerics 1981, 184. 238 J. beér: Der Anspruch des Herrschers des 12. Jahrhunderts auf die apostolische Legation. In: V. Classen (Hrsg.): Byzanz und das abendländische Herrschertum. Ausgewählte Aufsätze von Josef Deér. Sigmaringen 1977, 439-494., a kérdéshez 480.; Thoroczkay 2000, 572. 239 Csóka J. Lajos: A latin nyelvű történeti irodalom kialakulása Magyarországon a XI-XIV században. Irodalomtörténeti Könyvtár 20., Bp. 1967, 422-423. 240 Kristó Gyula.: Legitimitás és idoneitás. (Adalékok Árpád-kori eszmetörténetünkhöz). Századok 1974/3, (a továbbiakban: Kristó 1974), 585-619, a kérdéssel kapcsolatban 591-599. 241 SRH II., 406.: „...cui primo in hac gente corona debetur et regnum,". 242 Kristó 1974, 592.
