Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Remény a királyságra. A gnieznói találkozó "koronázási jelenete" a lengyel ősgestában és a mű kapcsolata a Könyves Kálmán kori magyar belpolitikával 349
A GNIEZNÓI TALÁLKOZÓ „KORONÁZÁSI JELENETE"... 379 Nézetünk szerint nem lehetetlen, hogy a családon belüli hatalombiztosítás e módszerét Magyarországon ismerhette meg Gallus Anonymus abban a másfél évtizedben, amit Magyarországon töltött, de az is lehetséges, hogy Boleslaw és környezete 1113-ban ismerte meg a Magyarországon alkalmazott eljárást a Kálmánnal folytatott tárgyalások során, melyen a magyar király tájékoztatta a lengyel fejedelmet az aktuális belpolitikai helyzetről, és szerzőnk a krakkói dinasztikus elvárásoknak megfelelően járt el, amikor beleszőtte a Piast-dinasztia történetébe ezt a gondolatot. Nem hagyhatjuk emellett figyelmen kívül azt a körülményt sem, hogy a lengyel ősgestában, illetve Hartviknál megfigyelhető eljárás bizonyos védelmet jelentett a birodalmi igényekkel szemben is. Nem lehet kétséges, hogy az Almost illetve Zbigniewet kirekesztő, Kálmán és Boleslaw számára a legitim hatalmat biztosító módszer egyben a császár számára is bizonyítani akarta, hogy támogatottjai a törvényes hatalmat birtokló uralkodók ellen lépnek fel.24 3 Ez azonban nézetünk szerint csak a belpolitikai ügyek járulékos kérdéseként jelenik meg. V. A gnieznói találkozó ábrázolása a lengyel ősgestában véleményünk szerint két különböző eseményre reflektál. Nyilvánvaló, hogy Bátor Boleslaw és III. Ottó személyes kapcsolata jelenti a tényleges jelentőségét ennek az 1000-ben történt eseménynek, mely során egy jeles német kutató kifejezésével élve „két barát találkozott egy harmadik síijánál."244 A gnieznói találkozó ilyen értelemben III. Ottó rövid uralmának egyik szimbolikus eseménye, része az ezredforduló középeurópai történelmének. Gallus Anonymus interpretációját azonban nyilvánvalóan más szempontok alapján, a III. Boleslaw uralmát befolyásoló körülmények alapján kell megítélnünk. A Gallus-féle gnieznói találkozás, pontosabban az abban megfogalmazott koronázás a gesta egészének szerves része, III. Boleslaw, illetve ebben az esetben méltó emlékű őseinek tetteihez tartozik, így helyét is a mű keretei között kell keresnünk, megjelenésének hátterében a kor bel- és külpolitikai kihívásait sejthetjük. Mindemellett — és a jelen munka szempontjából ezt tartjuk döntő jelentőségűnek — Gallus Anonymus munkája nem egy egyedi lengyel történeti kérdést dolgoz fel a koronázás, illetve a koronázáson keresztül felvázolt hatalmi kérdésekben, hanem egy olyan jelenségre hívja fel a figyelmet, amely a korabeli Magyarországon is az akut belpolitikai kérdések közé tartozott. A jelenkor és az aranykor, azaz I. Boleslaw korszaka közötti közvetlen kapcsolat megteremtése, illetve az egyeduralom közvetlenül a nagy elődtől történő származtatása is nézetünk szerint magyar példán alapulhat, aminek legfontosabb bizonyítékát — a két ország azonos belpolitikai helyzete mellett — a gesta-szerző szinte bizonyos magyarországi tartózkodásában látjuk. Gallus Anonymus gestája nem pusztán az első monumentális történelmi eposz a lengyel történelemről, hanem az első, Lengyelországban született történelmi-politikai írásmű is. A benne megfogalmazott nagy kérdések: a királyság és hercegség 243 A Hartvik-legendával kapcsolatban Álmos, illetve a császár számára megfogalmazott, a herceg illegitimitását hangsúlyozó üzenetet lát Makk Ferenc: Magyar külpolitika 896-1196. Szeged 1996, 162. 244 L. Körtngen: Herrscher und Dynastien. In: A. Wieczorek - H. M. Hinz: Europas Mitte um 1000. Beiträge zur Geschichte, Kunst und Archäologie. Band 2, Stuttgart 2000, 745-753., 745.
