Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Hoholt - Hahót. A jövevény nemzetségek eredetéhez 265
282 TÓTH ENDRE tanúi Ho(h)olt és Hruodpreht kivételével 15 0 más traditiókban is szerepelnek. Bizonnyal ők tarthatók abban a grófságban élőknek, ahol az ad Puttinam (Pitten, Nieder-Osterreich) birtok feküdt, amelynek Oadalrih comes állt az élén. Ez a Savaria környéki őrgrófság volt, amelyet Rihheri (-845-860) és Ernst (-877-) között Udalrich igazgatott151 . Ennek a Ho(h)oltnak tehát Pannoniában, valahol a Rábától északra Pittenig nyúló területen volt birtoka. Egy másik Hoholth nevű nemes is tanúskodott Pannoniában. Azonos-e Peretkund tanújával, nem tudjuk. 876-880 között Cundbato diakónus a Szent Emmerán kolostornak birtokokat adományozott Arnulf (fllius regalis) jóváhagyásával. Elsőként proprietatem suam, quam habuit ad Quartinaha iuxta Bilissaseo, mégpedig ecclesiam sancti Johanni evangelistae cum omnibus pertinentis, másodikként ad fluuium Salam, quod Fropreht iam olim in beneficium habuit, végül ad Velih, ceterisque omnibus mobilius et immobilius. Ezért Gundbert vogt élethosszani használatra átadta Gundbatonak a birtokot, quod Chezil dux iam quondam pro remedio suae ad predictum sanctum condonavit iuxta amnem qui dicitur Raba152 . 883-887 között Gundbato megújította az ajándékozást in praesentia... Arnulfi ducis és átadta az ad Quartinaha, ad Sala és ad Uueligam fekvő birtokait Hitto apátnak és Ambricho regensburgi püspök küldöttének, Ekkirichnek15 3 . A birtokok fekvése jól meghatározható: a Zala, a Rába és a Balaton körzetében feküdtek: ennyi most a helymeghatározáshoz elég is15 4 . A 883-887-es megújító oklevél tanúsora15 5 : Gundram comes 156 és fia Megingoz, Sigihart157 , Droant, Villihelm15 8 , Hoholt, Lantpreht15 9 , Rihger16 0 , Drudolt16 1 , Sigipreht16 2 , Eparachar16 3 , Uvitiger16 4 , Otachar16 5 Einhart166 Pero16 7 , Framrih Karentanus16 8 , Glaz, Mirei, Kasiz, Necliuchim „és mások". 150 A névalakhoz lásd: 1180 Hadelhart [de Prisingen] et miles eius Hoolth (Cod.. s. Castuli Moosburg), Sturm 1937, 382-151 Mitterauer 1963, 168, 203-205. 152 TradRegensburg Nr. 86. 153 TradRegensburg Nr. 102. 154 Quartinaha fekvéséhez: Bogyay Tamás, Die Salzburger Mission in Pannonién aus der Sicht der Archäologie und der Namenkunde, MittGesSalz 126, 1986, 284-5. A CBC c.13. végén az olvasható, hogy Postea vero très consecravit ecclesias (ti. Adalwin érsek 859-863), unam ad Quartinaha in honore sancti Iohanni evangelistae,... quibus constituit proprios presbyteros. 155 A 102. számú traditio tanúinak más tradíciókban feltüntetett tanúskodásának kimutatásában a 863-890 közti időszakot vettem figyelembe. Azok, akik csak a 102-es tradítióban tanúskodtak, ennél az időhatárnál későbben sem fordul elő a nevük. 156 Mitterauer 1963, 206-7. 157 TradRegensb. Nr. 78, 86. 158 TradRegensb. Nr. 56, 68, 80, 91, 100, 120, 139. 159 TradRegensb. Nr. 40, 42, 56, 78, 85, 95, 121, 142, 148. 160 TradRegensb. Nr. 40, 58, 67, 83, 131. 161 TradRegensb. Nr. 52, 173. 162 TradRegensb. Nr. 76, 80. 108. 163 TradRegensb. Nr. 99, 108, 112, 136, 139. 164 TradRegensb Nr. 86, 122, 148. 165 TradRegensb Nr. 58, 115. 166 TradRegensb. Nr. 68. 167 TradRegensb. Nr. 85, 139. 168 TradRegensb. Nr. 47.
