Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Hoholt - Hahót. A jövevény nemzetségek eredetéhez 265
HOHOLT - HAHÓT. A JÖVEVÉNY NEMZETSÉGEK EREDETÉHEZ 283 A jogügylet Arnulf dux jelenlétében történt, J. Widemann szerint valószínűleg Pannoniában169 . Emellett nyomósán szól a tanúk névsora. Gundram carinthiai17 0 comes és a fia Megingoz, Uuillihelm, Lantpreht, Rihger, Drudolt, Sigipreht, Eparachar, Uuitger, Otachar, Einhart, Pero tanúk171 — ugyan viszonylag kis számú — 4-8, más tradícióban is tanúskodnak. Sigihart csak a 876-880-as, Nr. 86-os regensburgi tradícióban olvasható. Framrih Karentanus: ha azonos személyről van szó, ő is csak egyetlen172 másik tradícióban (Nr. 47.) tanú. Droant, Hoholt, Glaz, Mirei, Kasiz és Necliuchim más tradícióban nem tanúskodtak: őket ezért joggal tarthatjuk az őrgrófságban élőknek. Köztük Hoholdot is, aki Droanttal173 együtt a tanúsor elején áll. A többi, más tradícióban nem szereplő tanú a sor végére került: a személynevük alapján ők pannóniai szlávok vagy esetleg avar eredetűek lehetnek. Eszerint „Pannónia Inferiorban" valahol a Rába, Zala és a Balaton környékén a 9. század végén élt és birtokos volt egy Hohold17 4 . Az egyezés kísérteties, hiszen az Árpád-kori Hahót nemzetség birtokai a szűkebb szomszédságban, 20-31 km.-rel délebbre fekszenek. Ez azonban véletlen egybeesés. Véletlen annyiban, hogy aligha lehet szó folyamatosan helyben élő leszármazásáról. Arról viszont igen, hogy a Haholth nevet használó klánhoz tartozott a 9. század végi, Pannoniába költöző Haholth, és annak leszármazottai a kora Árpád-korban ismét megjelenő Hahótok. Kicsi a valószínűsége annak, hogy a magyar Hahótok (és bármelyik hasonló módon vizsgálható advena-nemzetség) korai tagjai az ismert leszármazással rendelkező bajor családokhoz pontosan hozzáilleszthetők lennének. A Haholt SzN elterjedési köre azonban földrajzilag meghatározott, és a nagy bajor genealógiákhoz tartozó klánokra jellemzőek. Ennek felel meg az elterjedésük Bajorországban, és az Alpoktól délre, Carinthiában. Ismert, hogy Carinthiában a 9. században mind a bajor egyházi, mind világi nemesség megjelent, birtokot szerzett és letelepedett.17 5 Carinthia a salzburgi érsekség missziós területe volt. Nem meglepő tehát, ha a Haholth SzN is feltűnik. Mindenestre az a körülmény, hogy a Haholth SzN a Isen, Sempt és Isar folyók környékén, az ún. Holzland-ban176 a 12. századi oklevelekben különösen jól adatolt, a Huosi-genealógiához közel álló Arno érsek 169 TradRegensb. p. 91. 170 Vo. Mitterauer 1963, 206-207: az, hogy 883-ban Alsó-Pannoniában a carinthiai gróf vezeti a tanúnévsort, különösen fontos a környékbeli Mosaburg Arnulf-kori hovatartozásának tekintetében, erről részletesebben Tóth Endre: Mosaburg und Moosburg, Acta ArchHung 51, 1999/2000, 439^156. (Festschrift von István Bóna.) 171 Arra kérdésre, hogy a nagyszámú tradícióban miért csak a tanúk neve olvasható, és miért nem a címük, holott a vezetőréteghez tartoztak, W. Störmer válasza: „für solche Personen, die mit dem betreffenden Rechtsgeschäft zu haben, sagt der Name schon alles aus" (Störmer 1973, 30). 172 Lehet, hogy azonos egy 927-ben tanúskodóval: SalzbUB I 118-119=MonCarint. Nr. 89. 173 A ritkán előbukkanó Droant nevet viseli a 8.-9 század fordulóján egy gróf (802/806), Mitterauer 1963, 36-39, 124. A regensburgi tradíciókban egyszer, a passauiakban nem fordul elő. Viszont tanúskodik egy Droant 847-ben Freisingben (TradFreising Nr. 690). Ez utóbbinak már lehet egy következő generációs rokona a Pannoniában tanúskodó Droant. 174 A bajor nemesség keleti áttelepedéséről, Salzburg carinthiai, Passau niederösterreichi miszsziós-működési területéről: Störmer 1973, 201.-175 Störmer 1973, 200,-176 Flohrschütz 1971, 85.
