Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Hoholt - Hahót. A jövevény nemzetségek eredetéhez 265
272 TÓTH ENDRE Feltűnő a Csák személynév. II. Búzád bán (1209-1241) leszármazottai három nemzedéken keresztül viselték a nevet, noha a SzN a Csákokon kívül más nemzetségnél nem fordul elő. Ez azután azonosítási problémákat is okozott4 9 : I. Csák tárnokmester (1234—1269, Csáktornya építtetője), II. Csák orbászi főispán (1259-1275) és III. Csák (1303-1325). A Csányi család őseinél ez a rendszeres névadás nem tartható véletlennek. Kétféle magyarázat lehetséges. Egyrészt a Csák név ez esetben is házassági kapcsolatra utal: azaz Csák nembeli lány volt II. Búzád felesége. Gondolhatunk arra, hogy II. Búzád a Csák nemzetség ugodi ágából választott feleséget, amely a Nyugat-Dunántúlon volt birtokos50 . Ezt a lehetőséget nem teszi valószínűtlenné, hogy a Csákok lázadását a Hahótok ősének segítségével verték le: az esemény legalább két generációval korábban történt. Másrészt a katonai győzelem önmagában is okozhatta a Csák SzN felvételét. Ez esetben SzN éppen a katonai sikerre utal, ami sem a német, sem a magyar személynévadás lélektanában nem egyedülálló5 1 . 1. A Hahót legkorábbi személynévi előfordulásai: Hoholt(h): 1238 Hoholto comité de Ferreo castro existente (UB I Nr. 255, Wenzel VII 62. m. 41. Haholt(h): 1237 Haholth comes Castri Ferrei (UB I Nr. 243, Wenzel VII 49. nr. 32); Hohold(h):1236 (hamis, 1256 előtt): comes Hoholdus (UB I Nr. 230); 1238 Hoholdus Ferrei Castti....comes (UB I 261, CD IV: 1 140; UB I Nr. 262,); (1260) Holmid et Dyonisius (UB I Nr. 401, Wenzel XII 678, nr. 541); Hahold(h): 1239 Haholdus comes Ferrei castri (UB I Nr. 270, CD IV: 1157.); 1253 tempore Haholdi comitis (UB I Nr. 362, Hazai Okm VIII 57, nr. 42); 1265 Haholdus filium Haholdi, comes Haholdus (UB I Nr. 467, Wenzel VIII 130, nr. 91); 1269 Haholdus comes, néhai (UB I Nr. 522, Hazai okm. VI 156, nr. 108). A névváltozatok helyesírási jellegűek. 2. A Haholt helynévként5 2 egy település esetében fordul elő. Annak a falunak a neve, ahol a nemzetség Szent Margit vértanú tiszteletére5 3 szentelt monostora áll. A falu névalakja a 15. század végéig megegyezik a személynévvel: 1234 Hoholth (Zalai Ot. I.7.), monasterium B. Margarethe virginis de Haholth (Hazai ot. VII 23), 1360 (Zalai ot. I. 603), poss. Haholth (Uo. 566), 1416: Hahalth (Zsigm. Ot. V nr. 1440), 1479 Hahowth (Csánki III 58: Körmendi It. Himfyana nr. 592.; 150.): Hahoth (Dl 21 890), 1513 Haholth (Dl 32 306). Ma Hahót a Zala megyei falu neve. A Haholth személynév nem változott, mivel a 14. században megszűnt a használata. A falunév azonban átalakult. A nyugat-dunántúli nyelvjárásban máig érvényesül hasonló helyzetben az -/- kiesése és az előtte álló magánhangzó megnyúlása5 4 49 A Búzád nembeli és a Csák nembeli Csákok szétválasztásáról: Tóth Melinda, Buzád-nemzetségbeli Csák soproni ispán (1246-1254) Soproni Szemle 30, 1976, 194-210. 50 Karácsonyi 1900, 354. 51 Az ún. Ansippung-ról: Stornier 1973, 59-60, 497.-52 Kérdés, hogy 1416-ban Zágráb megyei Hahó (Zsigm. Ot. V 1658) összefüggésbe hozható-e a Haholttal. Az 1299-es Hahothmunustura Szabolcs megyében (Wenzel V Nr. 136, 203 és a Kovács-indexben is) sajtóhiba az Ohathmunustura helyett. 53 Szent Margit apátságok Magyarországon: Almos herceg alapításai Dömösön (1107 körül) és Meszesen (1106 körül); az 1219.-ben a Ják nemzetség által alapított pornói (Vas vm), továbbá a hatvani premontrei monostor 1212, Csánki III 98-99 (feltehetőleg egy korábbi Szent Margit templom mellé) stb. 54 Benkő Loránd, Magyar nyelvjárástörténet, Bp. 1957, 78-79.; Bárczi Géza: Magyar hangtörténet, Bp. 1954, 88.
