Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: A magyarországi agrár-szociálpolitika kezdetei. Az agrárszegénység képének megváltozása az alföldi agrármozgalmak idején 3
A MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZOCIÁLPOLITIKA KEZDETEI 21 A lakáskérdés Magyarországon sokáig nem jelentett mást, mint a fővárosi alacsony bérű kislakások hiányát.9 6 Hasonlóan a német szociálpolitikusokhoz, a vidék lakásviszonyait kevés figyelemre méltatták. E kérdés tárgyalása legfeljebb az eladósodásra és a birtokvédelemre korlátozódott (a nagybirtok cselédeinek lakáskörülményeinek érintése nélkül). A strukturális szegénységet, a falvak számban egyre szaporodó nincstelen rétegével nem, vagy csak érintőlegesen foglalkoztak; az írók javaslatai, tervei — melyek különben papíron maradtak — legfeljebb a további kiilleszkedések, a családi ház és kisbirtok elvesztésének jogi és nem gazdasági úton való megakadályozását célozták.9 7 Kezdetben nemcsak a hivatalos körök, de a szociális reformok elkötelezett tanulmányozója, a Társadalmi Múzeum sem méltatta különösebb figyelemre a vidéki lakásnyomort.9 8 Nem jártak el másképpen azok sem, akik a kérdés közegészségügyi és közrendészeti összefüggéseit vizsgálták.9 9 Ám míg Németországban a falu lakásügye — a lényegesen magasabb agrárbérek és a városok nem szűnő munkaerő-elszívó hatása miatt — valóban nem vetett föl komolyabb kérdéseket, addig Magyarországon a helyzet sokkal rosszabb volt. A lassan szaporodó leírásokból (és részben a népszámlálások adataiból is) világosan kiviláglott, hogy a számos község és mezőváros lakáshelyzete siralmas. A munkások gyakran a közegészségügy legminimálisabb követelményeit sem teljesítő „lakásokban" voltak kénytelenek meghúzódni, annak minden káros következményével együtt. E-mellett a napszámosok és munkások jövedelmének aránytalanul nagy része is a lakhatás megoldására fordítódott, amit jelentések egy része a lázadások egyik fő okaként jelölt meg. Bár egyértelmű volt: a nehézségek elsősorban abból erednek, hogy megfelelő jövedelem híján a mezőgazdasági munkásság képtelen megfelelő hajlékról gondoskodni, a kormányzat eleinte az állami költségvetést a kiadásoktól megkímélő és a német mintákat követő megoldást valósított meg, amikor az építésügy hatósági 96 A kérdés szakirodalmának széles körű bemutatását nyújtja: Gyáni Gábor: Bérkaszárnya és nyomortelep. A budapesti munkáslakás múltja. Magvető, Budapest, 1992. 1903-ban, amikor pedig már megkezdődött az állami falusi munkásház-építési akció, a magyar kormánynak a munkáslakáskérdés tanulmányozására külföldre kiküldött szakértője csak a városi lakáshiánnyal foglalkozott. (Gelléri Mór: Szocziális napikérdések. Budapest, 1903.) 97 Andrássy Géza: Az otthont mentesítő törvények. Budapest, 1883; Széchenyi Imre: Birtokminimum és homestead. Budapest, 1883; Istóczy Győző: Javaslat az otthon mentesítéséről. 12 röpirat, 1890. november-december; Károlyi Sándor: Programbeszéd Gönczön. 1901. szeptember 10. Budapest, 1901. Sajátos módon az Áchim András által megfogalmazott követelések sem mentek ezen túl: beérték azzal, hogy a családi otthon mentes legyen a végrehajtás alól. (Achim L. András: Mit akarunk? Parasztújság, 1906. április 8.) 98 A Társadalmi Múzeum tablóin számos kislakás terve volt látható, de ezek közül egy sem volt gazdasági munkásház. (Jelentés a Társadalmi Múzeum berendezéséről és annak első évi munkásságáról. Közzéteszi: Navratil Ákos. Budapest, 1903. 151-166.) A kérdés egyébként a nemzetközi tanácskozásokon sem kerül elő (Fenyvessy József: A düsseldorfi nemzetközi munkáslakásügyi congressus. Közgazdasági Szemle, 1902. október, 791-796.) 99 Farkas Jenő: Teendők a munkás-lakások ügyében. Közgazdasági Szemle, 1896. április, 255-273; Köllner Károly: Szegénység és fertőző betegségek. Közgazdasági Szemle, 1896. május, 354-377. A német szakirodalomból ugyanez a kép rajzolódik ki. (Bernhard Wetzler: Wohnungsnoth und Wohnungsreform. Zur Frage der Bekämpfung der Tuberculose. Selbstvlg., Wien, 1902; Max Gruber: Tuberkulose und Wohnungsnot. (Soziale Zeitfragen, 16.) Bodenreform, Berlin, én; Berberich: Bauund Wohnungshygiene. Siehe, Berlin, 1907.)
