Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: A magyarországi agrár-szociálpolitika kezdetei. Az agrárszegénység képének megváltozása az alföldi agrármozgalmak idején 3
22 HÁMORI PÉTER szabályozására törekedett. A belügyminiszter körrendelete10 0 nyomán az 1900-as évek elején több törvényhatóság és város valóban foglalkozott a szabályozás kérdésével. Eredmény azonban kevés helyen született. Debrecen városa a belvárosra igen részletes szabályozást alkotott 1909-ben, a külvárosról viszont alig, a tanyavilágról pedig egyáltalán nem esett szó ebben.10 1 Békésben, Tallián fő működési területén viszonylag gyorsan és meglehetős rigorozitással alkották meg a szabályokat — kihagyva azonban a nagybirtok cselédházait.10 2 A ezekre vonatkozó előírások önkéntes elfogadtatása másutt sem járt sikerrel: Veszprém vármegyében hosszú vita után 5 helyett 10 éves határidőt adott a lakások átalakítására, s megengedte, hogy „kivételesen" még ezután is két családot helyezhessenek el egy szobában.103 Szabolcs vármegyében még 1898-ban a munkásmegmozdulásoktól megrettent Törvényhatósági Bizottság elfogadta ugyan az új lakások építéséről, sőt a már létezők kötelező átalakításáról szóló szabályzatot, ám azt a birtokosok fellebbezése nyomán a belügyminiszter megvétózta.10 4 Kivételt képezett Csongrád vármegye, ahol nemcsak a cselédházak átépítését írták elő, — igaz, 15 évnyi türelmi idővel — olyanra, hogy minden cselédnek külön szobája, kamrája és legalább fél konyhája legyen, de egészséges kutat és 50 munkás felett külön ragályszobát is kötelezően létesíttettek.10 5 Úgy tűnik, hogy a kormánytényezők is kezdettől tisztában voltak azzal, hogy a lakásügynek a törvényhatóságokra bízása nem kecsegtet túl sok eredménynyel. Ennek tudható be, hogy az 1901-es költségvetési évtől kezdve az országgyűléssel évi 100.000 koronát hagyattak jóvá gazdasági munkásházak építésére. Evvel azon a nehézségen igyekeztek segíteni, amit korábban többen leírtak: a kisemberek hitelképtelenségén. A bankok ugyanis mezőgazdasági munkásoknak még akkor sem szívesen hiteleztek, ha azok fedezetként némi földet tudtak biztosítani.10 6 Erre per-100 A belügyminiszter kívánatosnak tartotta, hogy a községekben épülő lakóházak tűzbiztos fedéllel épüljenek, a szobák alapterülete legalább 3.5X3.5 méteres legyen, foldpadló esetén frissen behordott talajt használjanak; az ablakok és ajtó méretét szintén javasolta megszabni. (9234/1901. Bm. Ein. Körrendelete törvényhatósági építési szabályrendelet megalkotása tb. PML PPSK Alisp. IV 408. b. 23.423/1905. Ugyanennek sürgetései: 8643/1902. Bm. Ein; 12.343/1904. Bm. Ein. Ezekre a vármegye alispánja rendre azt válaszolta, hogy a kérdést „behatóan tanulmányozzák". Uo.) A megszületett szabályzatok ismertetését ld.: Magyarország vármegyei építési szabályrendeleteinek rövid ismertetése. Népegészségügy, 1927. 8. 496-509. 101 204/1909. kgy. Debrecen sz. kir. város építési szabályrendelete. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, Debrecen thj. város közgyűlésének iratai, IV 1403. b. 102 Lényegesen túlment a miniszteri elvárásokon az előírás akkor, amikor a szoba alapterületét egyszobás háznál 5X5 méterben, belmagasságát pedig 3 méterben szabta meg. (3781/1904. kgy. Az építkezésekről. In: Békés vármegye szabályrendeleteinek gyűjteménye. Budapest, 1940. 252-293.) 103 Szocziális vita Veszprém vármegye közgyűlésén. Köztelek, 1905. október 14. A lap a vita részletes ismertetése végén nem kis kárörömmel jegyezte meg: „Ez igazán sajnálatra méltó jelenség, mely igazolni látszik azon, sokak által vallott és az alföldi munkás-zavargások alatt hangoztatott nézetét, mely szerint a magyar paraszt munkásával és cselédjével szemben igen sok helyen merevebb és önzőbb, mint bármely keményebb szívű bérlő vagy nagybirtokos." 104 Mailáth József-. Magyar munkásmozgalmak és socialis tevékenység. Magyar Gazdaszövetség, Budapest, 1903. 18. 105 Később, az 1907-es törvény nyomán az átépítési határidőt lerövidítették. Ecseri Lajos-. A szegény ember, Budapesti Szemle, 1909. CXXXIX. köt. 204-248. 106 Ez annál is ritkább volt, mert a legtöbb földön kisebb-nagyobb hitel már be volt táblázva: Torontál vármegyében 1912-ben pl. a szabad forgalmú földbirtokok 72%-a a becsértéke 100%-ig el
