Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Végső István: A zsidótörvények hatása a kiskunhalasi zsidóság életére 179
A ZSIDÓTÖRVÉNYEK ÉS A KISKUNHALASI ZSIDÓSÁG 215 A harmadik halasi pénzintézetnél, a Gazdasági Banknál nem volt ilyen jelentős a zsidó számaránya. Mégis 1939-ben a Gazdasági Bank igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjai között is szerepeltek zsidó származású személyek.228 Sőt 1942-ben dr. Hollander Ignác ügyvéd is tagja lett az igazgatóságnak. Ez a helyzet 1944-ig nem is változott meg a források szerint.229 A helyzetet bonyolítja, hogy Halas prominens tisztviselői és gazdasági vezetői, mint Halász D. Sándor és Hudi József is szerepelt a bank tagságában. Ezért nem világos, hogy hogyan maradhattak zsidóvá nyilvánított személyek a hitelintézet vezetőségében. Egy olyan gazdasági intézményről tudunk, ahol még igen fontos szerepet játszottak a zsidók, de erről az intézményről nem maradt fenn iratanyag megfelelő mennyiségben.23 0 A Halasi Mészhomokkő és Téglagyár Rt. vezetőségében igen nagy számban voltak zsidó származásúak.23 1 Valószínűleg a zsidótörvények hatására, 1941-ben változtatták meg a vállalat összetételét, ugyanis az igazgatósági tagok közé három keresztényt választottak be tagnak.23 2 Ezzel azonban még mindig többségben voltak a zsidó származásúak. Lényegi változás csak 1943 végén történt, amikor a felügyelő bizottsági tagok közül egy kivétellel minden zsidó származású személyt eltávolítottak, és a helyükre nem zsidókat helyeztek.23 3 Nem egészen világos, a zsidótörvény rendelkezéseinek ismeretében, hogyan maradhatott meg zsidó többségűnek ilyen sokáig, az igazgatósági és a felügyelő bizottsági tagság. Összegzés Epilógusként mindenképpen meg kell említenem, hogy a zsidótörvények végrehajtása területén Kiskunhalas valószínűleg semmiben nem tért el a többi magyarországi települések többségétől legfeljebb abban, hogy az ország legszélsőségesebben antiszemita alispánjának felügyelete alatt kellett ezeket a rendelkezéseket végrehajtania. A zsidótörvények hatásai országos tekintetben sok szempontból és általánosságban közismertek. A zsidóság jogfosztása és elszegényítése, majd pedig 1944-es kifosztása folyamat volt. Bár a korabeli közéleti személyiségek és a magyar zsidóság közül sokan úgy gondolták, hogy zsidótörvények csak a nácik és a szél-228 Előbbinek dr. Steiner Ignác, utóbbi bizottságnak Schwartcz Ferenc volt a tagja. 229 Lásd: Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz vonatkozó évfolyamait: XIV évfolyam 1938-1939. évi I—II. kötet Pesti Tőzsde kiadása, Budapest, 1938. 448-449.; XVIII. évfolyam 1942-43. évi I-II. kötet Pesti Tőzsde kiadása, Budapest, 1942. 459-460.; XIX. évfolyam 1943-1944. évi I-II. kötet, Pesti Tőzsde kiadása, Budapest, 1943. 450-451. 230 A polgármesteri hivatal által elkészített „zsidó iparosokat és kereskedőket" felsoroló listán is szerepelt a vállalat neve. 231 Lásd: Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz vonatkozó évfolyamait: XIV évfolyam 1938-1939. III-IV évi kötet, Pesti Tőzsde kiadása, Budapest, 1938. 789.; XVII. évfolyam 1941-42. évi III-IV kötet, Pesti Tőzsde kiadása, Budapest, 1941. 813.; XIX. évfolyam 1943-1944. évi III.-IV kötet, Pesti Tőzsde kiadása, Budapest, 1943. 737. A cég igazgatósági tagjai 1939-ben: Schwartz Sándor (vezérigazgató), Schwartz Árpád és Schwartz Sándorné voltak. A felügyelő bizottsági tagok pedig Schwartz Ferenc (elnök), Schwartz Oszkár és Szendrői József voltak. 232 Uo. Név szerint: Wendler Zoltánt, dr. Vékony Gábort és Páter Jánost. 233 Uo. Ezek név szerint: Sáhó János, Derűs Gábor, Körösi Sándor.
