Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Végső István: A zsidótörvények hatása a kiskunhalasi zsidóság életére 179
216 VÉGSŐ ISTVÁN sőjobboldal fenyegetőzésének és előretörésének leszerelése miatt csak ideiglenesek. A későbbiek tudatában azt lehet mondani, hogy inkább előkészítették a terepet a zsidóság fizikai megsemmisítésére. Egyértelműen látható, hogy a korabeli kormányzat milyen módszerekkel és úton hajtotta végre a zsidók kirekesztését a társadalomból és a gazdaságból. Az első zsidótörvény elsősorban a gazdasági diszkrimináció szempontjából fontos Kiskunhalason. A legnagyobb és legerősebb gazdasági vállalkozást egy olyan állami szövetkezet kezébe adják, amelynek egyértelmű célja, hogy a zsidó származású kereskedőket kiiktassa a magyar gazdaságból. Ennek azonban még nincsenek olyan súlyos hatásai a városban. A második zsidótörvény rendelkezései azonban már sokkal következetesebben kívánták a zsidóságot visszaszorítani, de már nem csak a gazdasági, hanem a társadalmi és közéletből is. Alapvető jogaiktól való megfosztás miatt másodrendű állampolgárrá váltak. Azzal, hogy a Városi Tanácsból is kizárták a zsidó származásúakat a politikai befolyásuk teljesen megszűnt Halason. Egyleteik és társasági egyesületeik is felszámolódtak. A keresztényektől való elkülönítésük a harmadik zsidótörvénnyel tovább fokozódott. Ezt még tetézte, hogy a megyei és városi vezetés is külön határozatokban és rendeletekben sújtotta őket. Vagyonuk egyre inkább szabad prédává vált. Üzleteik, mezőgazdasági tulajdonaik a nem zsidók számára szinte ingyen elvehetők. Megaláztatásaikat tovább fokozta, hogy saját városuk vezetői is ellenük fordultak és az országos intézkedéseket felüllicitálva keserítették meg életüket. Am leszögezhető, hogy ezek a törvények és rendeletek a magyar társadalomban nem találtak rokonszenvre. Csupán a gazdasági konkurencia számára nyitottak nagyobb lehetőségek a zsidóellenes rendelkezések. A zsidótörvények keltette nyílt antiszemitizmus, a gazdaságban és a közéletben kirekesztetté tette a hazai zsidóságot. A hazai sajtóban általánossá vált zsidóellenes hangok eltávolították egymástól a keresztényeket és a zsidókat. A keresztény egyházak tehetetlensége, vagy sok esetben nyílt ellenségessége, hagyományos antijudaizmusa megpecsételte a keresztény hitű zsidók sorsát, bár a későbbiekben tett erőfeszítéseik által igen sokan megmenekültek a haláltól. A halasi gettósítás és deportálás előtt a hatóságok az ország többi településéhez hasonlóan kifosztották a zsidóságot. A halasi zsidók a Szegedi Téglagyárba kerültek, majd egy részük Auschwitzba vagy csehországi, ausztriai és németországi munkatáborokba. A deportálás szempontjából a halasi zsidóság még viszonylag szerencsésnek is tekintheti magát. Hiszen míg a vidéki zsidóság 90%-a elpusztult, addig a kiskunhalasi zsidók 37%-a. Ez annak köszönhető, hogy a halasiak többsége munkatáborba és nem haláltáborba került. Kiskunhalason az 1941. évi népszámlálás szerint a zsidók száma 742 fő volt. Ebből mintegy 706 személyt deportáltak a hatóságok, akik közül 264-en haltak meg, nagy részült az auschwitzi haláltáborban.23 4 Ám így is kevesen tértek vissza városban, és a visszatérők közül is sokan elhagyták az országot 1956-ban. Mégis Kiskunhalas dicsekedhet az egyik legnagyobb működő izraelita hitközség-234 Kiskunhalasi Ortodox Izraelita Hitközség iratai: A kiskunhalasi zsidó gettó és deportálási lista /kézirat /
