Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Végső István: A zsidótörvények hatása a kiskunhalasi zsidóság életére 179
214 VÉGSŐ ISTVÁN tartalékokkal rendelkezett.22 4 Tehát 1941-ben még sikeres banknak lehetett tekinteni. Azonban a zsidótörvények és az azokhoz fűződő rendeletek miatt a Kereskedelmi Banknak állandóan igazolnia kellett magát, és ipaijogosítványát is évről évre hitelesíteni volt köteles. így előbb-utóbb egy hivatalos ellenőrzés után be is zárathatták volna a pénzintézetet. Valószínűleg hasonló okok motiválhatták a hitelintézetet, mint a Schneider-céget. Ez az intézmény is inkább „önként" „keresztény" fennhatóság alá került, hogy így megmentsen valamit az addig elért eredményeiből. Mindenestre Halason az egyik legnagyobb alaptőkéjű hitelintézet megszűnése nagy csodálkozást váltott ki, hiszen ezzel a banki ügylettel egyértelműen a Szélba vezette Takarékpénztár járt jól.22 5 Mindenesetre ez a fúzió a Takarékpénztárnak igen sok kellemetlenségébe került a későbbiekben. Több olyan levelet találtam, melyben az ügyintézőknek igazolni kell, hogy a pénzintézet valóban „árja". Azt, hogy igazoltan „nem zsidó" vállalattá lett a későbbiekben, a fent említett levélből is kiderül: „Miután egyesületünk az 1939. IV tc. szempontjából az Értelmiségi Munkanélküliség Ügyeinek Kormánybiztosának 1940. január 17-én kelt 16.151/193 számú igazoló levele értelmében árja vállalat és t. Intézetünk (értsd: Halasi Kereskedelmi Bank - a szerz.) árja minősége ugyancsak igazolható..."22 6 Ennek ellenére az elkövetkező években is igazoló leveleket kellett a Takarékpénztárnak írnia a különböző illetékes minisztériumokhoz arról, hogy a Kereskedelmi Bank „nem tekinthető zsidó intézetnek". A legnagyobb problémát az okozta, hogy a Földművelésügyi Minisztérium nem értesült arról, hogy a Kereskedelmi Bank „nem zsidó" pénzintézetté lett már nyilvánítva. Ezért ki szerették volna sajátítani az intézmény földingatlanát az 1939. IV tc. 16. §-ra hivatkozva. Több mint egy éves levelezgetés után vonta csak vissza a miniszter a határozatát ebben az ügyben.22 7 Ezekből az írásokból tudhatjuk, hogy valószínűleg a Kereskedelmi Bank egyes vezetői még 1943-ban is igen jelentős számban vettek részt a Takarékpénztár munkájában. Ez bizonyára szerződési feltételként szerepelhetett a bankok „egyesítésénél". 224 A Halasi Kereskedelmi Bank 500.000 pengő saját tőkével és 200.000 pengő betét és folyószámla tőkével rendelkezett a fúzió megkötésekor 1942-ben. OSZK-Mikrofilmtár, Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1942. szeptember 9. címlap 225 jgy ne m tneglepő, hogy a Halasi Takarékpénztár egyik 1942-es levele így tudósít erről az egybeolvadásról: „Kívánságukra van szerencsénk igazolni, hogy Pénzintézeti Központnak az egész országra kiterjedő piacrendezési (sic!) terveinek előmozdítása érdekében székhelyünkön, Kiskunhalason egy olyan akció lebonyolításában vállaltunk érdekeltséget, amely t. Intézetünknek a Halasi Kereskedelmi Banknak 35.000 pengő alaptőkéjét képviselő 35.000 darab (à) részvényéből (à) 33.000 darabot, tehát az alaptőkének a 94%-át (à) megvásároltuká" BKMÖL-Kiskunhalas XI. / 218 Halasi Takarékpénztár 1. d. Levelezések 1942: Pesti Hazai Takarékpénztár-Egyesület részére írt levél, kelt: 1942. november 17. 226 BKMÖL-Kiskunhalas XI. / 218 Halasi Takarékpénztár 1. d. Levelezések 1942: Pesti Hazai Takarékpénztár Egyesület részére írt levél, kelt: 1942. november 17. 227 A földművelésügyi miniszter 607.776/1943 VII. B. 2. számon vonta vissza 205.634/1942 VII. A. 2. számú véghatározatát a Halasi Kereskedelmi Bank földeinek kisajátítása tárgyában 1943. november 25-én. BKMÖL-Kiskunhalas, XI / 218 Kiskunhalasi Takarékpénztár iratai 1 d. Levelezések 1942
