Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Végső István: A zsidótörvények hatása a kiskunhalasi zsidóság életére 179
A ZSIDÓTÖRVÉNYEK ÉS A KISKUNHALASI ZSIDÓSÁG 211 1943. január 13-án, a Délpestmegyei Vitézi Szék székkapitánya, a már említett EM. rendeletre hivatkozva, Kiskunhalasra érkezett, hogy hivatalosan is átvegye a szervezet részére odaítélt zsidóbirtokokat.205 Hivatalos irat a továbbiakban nem áll a rendelkezésünkre. A Halasi Újság tudósítása szerint — a helyi Vitézi Szék megbízottjának közlésére hivatkozva — Kiskunhalason 1943. január 19-ig, 500 hold zsidó birtokot adtak át a Vitézi Széknek. Ez összesen 25 zsidóbirtokot jelentett. A beszámoló szerint azonban ebből a 25 birtokból egyelőre csak 11 birtokot lehetett igényelni a többinél még folyt az eljárás. Ebből az 500 hold földből 350 holdat akartak kiosztani a második világháború katonáinak, veteránjainak.20 6 U-gyanis az Országos Vitézi Szék állásfoglalása szerint a kisajátított zsidó földeket a szervezet azon tagjainak kellett odaítélni, akik részt vettek az első vagy részt vesznek a második világháborúban. Arról viszont nincs pontos adatom, hogy az országosan kiemelt szerepú ONCSA Kiskunhalason mennyi zsidóbirtokot kapott. Ellenben tudomásom van arról, hogy a Kiskunhalasi Közjóléti Szövetkezet valószínűleg kapott halasi zsidó ingatlanokat. Ezt a megbízást ugyanazokból az okokból adta a kormányzat, mint az ONCSA-nak és a Vitézi Széknek. Egy megbízható és könnyen irányítható szervezetben, az állami vezetés is, és a kisemberek is jobban megbíztak. A Közjóléti Szövetkezeteket, a kisajátításokkal kapcsolatos instrukciókkal, az Országos Szociális Felügyelőség látta el 1942 után.20 7 Ehhez hozzá kell tennem, hogy a zsidó tulajdonú földek kisajátítását a halasi Közjóléti Szövetkezet már 1942 elején megkezdte, tehát az országos felhívás előtt.20 8 A zsidók földtulajdona tehát nem volt olyan nagy, mint ahogy azt az országos propaganda beállította. Érdekes kérdés, hogy a szélsőségesek miért nem követelték más nagybirtokkal rendelkező jogi vagy magánszemélyek földbirtokának kisajátítását. Bár kétségtelen, hogy a halasi ortodox izraelita hitközség hasonlóan a helyi reformátusok és a római katolikus egyház sem rendelkeztek hatalmas fölbirtokokkal.20 9 Halason a római katolikus egyház 176 hold földdel,21 0 míg a református egyház 1.479 hold földdel21 1 rendelkezett. A kormányzat nem akart hozzányúlni a keresztény egyházak földjeihez. Inkább a nem keresztény lakosság földjeit vette el, nem gondolva arra, hogy ennek súlyos következményei is lehetnek. 205 Délpestmegyei Vitézi Szék ad 1190/Msz. 1942. Sz. tárgy: Zsidóingatlanok helyszíni birtokbavétele tárgyában Kecskemét, 1943. január 5. BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 100 d. 176/1943. sz. előadóív 206 Ebből az alkalomból az újság cikket közölt arról, hogy egy négy gyermekes világháborús veteránnak 40 hold földet jutatott a Vitézi Szék. Thorma Múzeum Nagy-Szeder Gyűjteménye: Halasi Újság, 1943. január 19. 2. 207 Erről bővebben: 531.442/1942 kig. sz. OSZF B.M. rendelete, melynek tárgya: Felhívás a Közjóléti Szövetkezetekhez a zsidókézből felszabaduló és a szövetkezetek céljának megfelelő bérletek megszerzéséhez, Budapest, 1942. szeptember 14. BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok d. 27/1942. ad 12.447. sz. előadóív 208 A közjóléti Szövetkezet már 1942 áprilisában házhely kisajátítás céljából kérelmeket nyújtott be általa zsidó tulajdonúnak vélt ingatlanokra. Erről jegyzőkönyv készült a Polgármesteri Hivatalban 1942. április 28-án. 209 VÖ.: A kisajátítandó zsidó földek méretét: 1964 kataszter holdját és 22.344 négyszögöl /п. öl / 210 Magyarország földbirtok viszonyai az 1935. évben. I. kötet, Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1936 873. 211 Uo.: 912.
