Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Végső István: A zsidótörvények hatása a kiskunhalasi zsidóság életére 179
212 VÉGSŐ ISTVÁN Több zsidó származású mezőgazdász igen kiemelkedő és fontos termelőnek számított Halason. A zsidótörvény miatt feldarabolták birtokaikat és gazdaságaikat. Emiatt nyugodtan kijelenthetjük, hogy csökkent a halasi szőlő és gyümölcskultúra színvonala. Érdemes megemlíteni, hogy A trianoni Magyarország mezőgazdasága című könyv II. kötet 1941-es kiadásának az „Osi magyar földbirtokosok, gazdálkodók és a magyar föld hűséges művelői" című fejezetében többek között 3 halasi zsidó gazdálkodó mezőgazdasági tevékenységéről elismeréssel írt.21 2 A leírásokban dicsérő szavakkal illették őket, pedig a könyv megjelenése idején tulajdonképpen már elveszítették földjeik feletti fennhatóságukat. Ádám Dávid bornagykereskedőről például ezt íija a könyv: „Szorgalmas munkával fokozatosan javította a földet. A kiskunhalasi mezőgazdasági kiállításon aranyérmet kapott, szegedi kiállításon bortermeléséért díszoklevéllel kitüntetve."21 3 Am látnunk kell, hogy a szélsőséges demagógia által táplált előítéletek sok embert és intézményt arra sarkaltak és jogosítottak fel, hogy igénybe vegyék a kisajátítás lehetőségeit. A Vitézi Szék által adott egykori zsidó tulajdonú földeket a veteránok és a világháborúban hősiesen részt vevő katonák örömmel vették. Azonban, mint tudjuk a zsidó földek elvétele elsősorban a földkérdés megoldása miatt született. A rendelkezések azonban, a szegényparasztsággal szemben, a földigénylésnél előtérbe helyezték a Vitézi Szék tagjait, a tisztségviselőket és mindazokat, akik politikai érdemeket szereztek.214 Más részről nem feledkezhetünk meg arról a tényről sem, hogy a zsidó földeket nem ingyen vagy ellenszolgáltatás nélkül sajátították ki a keresztény személyek és szervezetek. Évente a Földművelésügyi Minisztérium által meghatározott keretszámok szerint kellett meghatározni a mezőgazdasági tulajdonok értékét és ezek után fizetendő haszonbérletet.21 5 Természetesen így is nagy anyagi kiesést jelenthetett a zsidó földtulajdonosoknak, hogy földjeiket elvették. Azt azonban biztosan állíthatjuk, hogy a Halason lezajlott földbirtok kisajátítási ügyek nem tértek el az országban tapasztalható folyamatoktól. 1942-ben tovább folytatódott a zsidók kiszorítása a mezőgazdasághoz kapcsolódó erdőgazdaságokból is. Bár erről részben a második zsidótörvény, és az 1942. XV tc. is rendelkezett 1942 márciusában Endre kibocsátotta a zsidó vadászati haszonbérlők kimozdítását előirányzó rendeletét. A polgármester és a Halasi Vadász Társaság jelentése szerint nem volt zsidó vadász haszonbérlő Kiskunhalason.21 6 A zsidó származású ifjúságon, kereskedőkön és földtulajdonosokon kívül a polgári középosztályhoz tartozó tisztségviselőket is súlyosan érintették a zsidó-212 A könyv Ádám Dávid (741.), Dohány József (753.) és Schneider Márton (699.) nevét említi meg. forrás: A trianoni Magyarország mezőgazdasága 213 A trianoni Magyarország mezőgazdasága: 741. 214 Pelle János: A gyűlölet vetése A zsidótörvények és a magyar közvélemény. 1938-1944. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2001. /a továbbiakban: Pelle 2001 /: 281. 215 A kiskunhalasi foldkisajátításokkal kapcsoltban 1943-ból maradt fenn összesített haszonbérleti kimutatás. Ez tartalmazza, hogy a zsidó tulajdonosok a kisajátított földjeik után mekkora összeget kaptak haszonbérként. BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok Holokauszt kárpótlási ügyek doboza 1.021/1944. ad 1.864/1943 előadóív 216 Kathona polgármester 1942. április 11-én kelt jelentése szerint nincs és nem is volt zsidó haszonbérlő. BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274. B) Polgármesteri iratok 93. d. 4.625/1942. sz. előadóív
