Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Végső István: A zsidótörvények hatása a kiskunhalasi zsidóság életére 179
A ZSIDÓTÖRVÉNYEK ÉS A KISKUNHALASI ZSIDÓSÁG 205 résztvevő intézmények, többségében „megbízható" nem zsidó kereskedőknek, ügynököknek és egyéb szolgáltatóknak esetenként nagyobb mennyiségű árut utaljanak ki. A törvények szinte minden elemét szabályozták a kereskedelemnek és a terményekkel való üzletelésnek. Szigorúan büntették az ellenük vétőket. Kiskunhalason 1941-ben létrehozták a Közellátási Hivatalt, melynek élén dr. Bácsalmási Antal állt, egészen 1944-ig. Azt, hogy valóban megkülönböztették a zsidókat és keresztényeket a közellátás területén, egyértelműen bizonyítják a Kiskunhalasi Közellátási Hivatal fennmaradt iratai. Az országos rendeleteken felül természetesen Endre alispán is beleszólt ezekbe az ügyekbe. A közismerten antiszemita vármegyei vezető rendeleteivel akadályozta és hátráltatta a zsidókat, hogy alapvető árucikkekhez juthassanak. Intézkedéseivel és rendelkezéseivel több esetben is törvénysértően járt el. így ezeket a határozatait vissza kellett vonnia. A megye által felállított Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Közellátási Ügyosztályán, és a közellátási kormánybiztoson keresztül intézte ezeket az ügyeket az alispán. A megyei vezetők először rendeleti űton kívánták felmérni, hogy mennyi és milyen összetételben vannak nagykereskedők, elosztók és állami egyedárusok a megye és Halas területén. Ezért külön nyomatékkal kérték, hogy a kimutatásokban tüntessék fel, hogy az említett személyek zsidók-e, vagy sem.17 0 Miután Halason 1941-ben már egyetlenegy zsidó elosztó vagy egyedárus sem volt, ez ügyben nem kellett a megyének intézkednie.17 1 Endre rendeletei közül — a zsidók kizárása a sertészsír forgalmából, — már a Belügyminisztériumot is felháborította, ezért azt visszavonatta és elmarasztalta az alispánt.17 2 így Endre első ilyen jellegű rendelete nem sokáig maradt érvényben, de mindenképpen precedenst teremtett a közellátás területén. Ugyanis ettől kezdve Endre mindent megtett, hogy olyan rendelkezéseket hozzon, melyek t a zsidók életét megkeserítik. Azonban a főispán nem akart újabb botrányt a megyei közigazgatáson belül, így ő is aktívan részt vett a közellátási ügyek intézésében, hogy ezzel is hátráltassa az alispán tevékenységét. Országos szinten 1941-től a közellátási szervek az ortodox, a neológ és status quo ante zsidók vallási szokásaikhoz is megpróbáltak alkalmazkodni. Ugyan nem minden területen sikerült a megegyezés, de kétségtelen, hogy némi jóindulat fellelhető a szándék mögött. Az ortodox háztartásokra jellemző liba és kacsa hizlalás miatt a törvényben meghatározott felső határon felül nem tarthattak zsiradékot.173 Ez biztos érintette a halasi zsidóság egy jó részét, mivel a korabeli viszszaemlékezések szerint a helyi izraeliták háztartására is jellemző volt az effajta 170 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánjának 2113/1941. kig. sz. rendelete, tárgya: Kimutatás nagykereskedőkről, elosztókról, állami egyedárusokról BKMÖL-Kiskunhalas, XXIV / 660 Kiskunhalasi Közellátási Hivatal iratai 2. cs. 692/1941. sz. előadóív 171 Uo. A Közellátási Hivatal által elkészített lista szerint a vizsgálat alá vont személyek között nem volt zsidó. 172 Vö.: Az Endre-Baky-Jaross per. szerkesztették: Karsai László, Molnár Judit Cserépfalvi kiadása, Budapest, 1994. /a továbbiakban: Endre-Baky-Jaross /: 38. 173 401.064/1942 sz. K.M. rendelet tárgya: Ortodox izraelita hitfelekezetekhez tartozó háztartásokban tartható zsiradékkészletek mennyisének megállapításával kapcsolatos vitás kérdések rendezése BKMÖL-Kiskunhalas, XXIV / 660 Kiskunhalasi Közellátási Hivatal iratai 3. cs. 102/1942. sz. előadóív
