Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Végső István: A zsidótörvények hatása a kiskunhalasi zsidóság életére 179
A ZSIDÓTÖRVÉNYEK ÉS A KISKUNHALASI ZSIDÓSÁG 197 pengőt a város kasszájába, és akkor nem kell részt vennie a munkában.12 5 Ehhez kötődik a Halasi Újság az üggyel kapcsolatos tudósítása is, amelyben arról szerezhetünk tudomást, hogy a hóakadályokat eltávolító munkálatok első napjaiban 75 zsidó személy jelezte, hogy inkább befizeti a munkát kiváltó összeget. A polgármesteri hivatal valószínűleg minden ez irányú kérelmet elfogadott. Az üggyel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a hó eltakarítására egyébként valóban nagy szükség volt. Ez abból is látszódott, hogy a polgármester 13 napra igénybe vette az V közérdekű munkásszolgálatos zászlóaljat a munkálatokhoz.12 6 1942 tavaszán a megyei tisztiorvos utasítására a halasi tisztiorvos, Bajusz Mihály irányításával az ortodox zsidók körében orvosi vizsgálatot rendeltek el. Bár a város több intézményében és lakóterületén végeztek egészségügyi vizsgálatot a diszkrimináció ténye egyértelmű, hiszen a tisztiorvos kifejezetten az ortodox zsidókat és azok lakhelyeit vizsgáltatta meg. A vizsgálat eredményét a Halasi Újság hozta nyilvánosságra, amely közismerten antiszemita lap volt. A lap beszámolóinak magyarázatai semmiféleképpen nem mérvadóak, a tények ismertetésében támaszkodhatunk csak rá. A vizsgálat az újság alapján feltehetőleg azért robbant ki, mert 1942 tavaszán 13 zsidó személy engedély nélkül nagy mennyiségű baromfit vásárolt fel. Ezeket többek között a halasi zsinagóga udvarán dolgozták fel, a köztisztasági előírásoknak nem megfelelő módon. Emiatt közülük 3 személy ellen iparügyi kihágás miatt eljárás indult és el is ítéltek őket 1942 szeptemberében, miután elismerték, hogy a tisztaság nem volt megfelelő.12 7 Bajusz tiszti főorvos miután 1942 májusában eljárást indított „feketevágók" ellen, még ugyanebben a hónapban elrendelte a halasi ortodox zsidó közegészségügyi vizsgálatot.12 8 Arról pontosan nincsenek adataim, hogy mennyi zsidót érintett az eset, de az újság beszámolója szerint a halasi izraeliták többsége érintve volt. Bajusz beszámolója szerint értesülhetünk, hogy a köztisztaság nem megfelelő egyes zsidó házaknál. Azonban ismerve a korabeli mezővárosok életmódját, felvetődhet a kérdés, vajon a keresztény szegény parasztság és munkanélküli munkások házaiban és lakásaiban milyen körülmények uralkodhattak. Egyértelműen kimutatható, hogy a város környékén állandó járványveszély volt ezekben az időkben. A járványok mindig is a külterületekről terjedtek a városba. Mint már említettük, a zsidók többsége a városban élt, így ők semmiféle-125 Kiskunhalas m. város polgármestere, ügyszám: 1900/1942. kig. Ebben a polgármester felszólítja többek között Kertész Lászlót, hogy vegyen részt a munkákban, de mint folytatja: „á amennyiben a munka tejesítésében akadályozva volna a munkateljesítését munkanaponként 3-pengónek a város közpénztárába való előzetes lefizetésével megválthatja." BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 91. d. sz. 1.384/1942. sz. irat 126 BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 94. d. 5.939/1942. sz. irat és 5.939/1942. ad 6980/1942. sz. irat. A várost többször is fel kellett szólítani, hogy fizesse ki a 13 napig tartó munkáért a munkadíjat. 127 Sziklai Ernőné háztartásbelit 100 pengőre vagy behajtatlanság esetén tíznapi elzárásra, József Emilt 200 pengőre vagy húsznapi elzárásra, Hollander Ignác ügyvédet 200 pengőre vagy 15 napi elzárásra ítéltek. Thorma Múzeum Nagy-Szeder Gyűjteménye: Halasi Újság, 1942. szeptember 29. 2. 128 Thorma Múzeum Nagy-Szeder Gyűjteménye: Halasi Újság, 1942. május 12. 3.
