Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Végső István: A zsidótörvények hatása a kiskunhalasi zsidóság életére 179
A ZSIDÓTÖRVÉNYEK ÉS A KISKUNHALASI ZSIDÓSÁG 195 A többi egyesület vizsgálata és ellenőrzése tovább folytatódott. Az alispán 1942. november 28-án kiadott rendelete szerint a megye vezetőségének jelentést kellett készítenie arról, hogy a helyi egyesületekben milyen minőségben és hányan vannak zsidók. Ezzel a rendelettel az alispán leginkább azt akarta elérni, hogy a második zsidótörvénynek megfelelően a zsidók egyre kisebb szerepe vállaljanak, vagy egyáltalán ne vegyenek részt a helyi társasági életben.11 5 Ennek eredményeképpen a polgármester pontos listát készített a városban működő összes egyesületről és azok zsidó tagságáról. A jelentés alapján leszögezhető, hogy a megszorító intézkedések 1942 végére kiszorították a halasi zsidóságot a társadalmi és társasági életből. így Kathona polgármester elégedetten jelenthette: „zsidófajú egyének befolyása az egyesületekben nem érvényesül. A Halasi Kereskedők Egyesülete vezetése volt zsidó kézben, de már fel van oszlatva."11 6 A jelentés alapján láthatjuk, hogy a zsidók valóban csupán tagként és igen kis számban tudtak részt venni az egyesületi életben. Egyesület neve Zsidó származású tagjainak száma 1. Kiskunhalasi Ipartestület 22 fő 2. Kiskunhalasi Iparos és Kereskedők Ifjak 7 fő 3. Kiskunhalasi Katolikus Kör1 " 2 fő 4. Magyar Tűzharcos Szövetség (Kiskunhalas) 4 fő 5. Kiskunhalasi Református Nőszövetség 1 fő 6. Kiskunhalasi Zenekedvelők 2 fő 7. Délpestmegyei Gyümölcs és Szőlőtermelők Egyesülete (Kiskunhalas) 16 fő (Forrás: BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 98. d. 16.316/1942. sz. előadóív) A Chevra Kádisát és az Izraelita Jótékony Nőegyletet is megemlítette a jelentés, de ezekhez az egyesületekhez nem „nyúlhattak" a második zsidótörvény értelmében, hiszen a törvénykezés egyértelműen kimondta, hogy izraelita jellegű egyletet lehet fenntartani. Természetesen voltak olyan egyesületek, amelyekben nem voltak, vagy nem lehettek zsidó tagok.11 8 Mint már az első fejezetben említettem, a halasi ortodox elemi iskola keresztény tanulóinak száma töretlenül emelkedett 1938-ig. A város megszüntette az anyagi támogatást úgy, hogy a háborús körülmények között az iskola műkö-115 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjának 427/1942. kig. sz. rendelete, tárgya: Zsidók működésének ellenőrzése az egyesületekben BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 98. d. 16.316/1942. sz. előadóív 116 A polgármesteri jelentés 1942. december 31-én készült az alispánnak. BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 98. d. 16.316/1942. sz. előadóív 117 A Katolikus Kör levele megjegyzi ugyan, hogy ezeknek az embereknek a származása nincs tisztázva. Csak feltételezhető, hogy zsidók. Az egyikük apja lehetett zsidó, a másik szüleinek a származása nem tisztázott. BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 98. d. 16.316/1942. sz. előadóív 118 Щу szer int, ezek az egyesületek: Lövészegylet, Református Önképző Kör, Mentőegyesület, Gazdasági Egyesület, Katolikus Népszövetség, Bércséplők Országos Szövetsége, Kiskunhalasi Szőlősgazdák és Gyümölcstermelők Egyesülete, MANSZ, Pirtói Gazdakör, Színpártolók Egyesülete, Kiskunhalasi Vöröskereszt Szövetség, Polgári Olvasókör, Kiskunhalasi Kaszinó Egyesület, Atlétikai Club és a Kiskunhalasi Tűzoltóság BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 98. d. 16.316/1942. sz. előadóív
