Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Végső István: A zsidótörvények hatása a kiskunhalasi zsidóság életére 179
194 VÉGSŐ ISTVÁN Másfelől az 1939-es évet elemző beszédében, elismerte a kormányzat gazdasági intézkedéseinek szükségességét a háborús időszakra hivatkozva.11 0 1942-ben minden egyesületre kiterjedő megyei vizsgálatot indítottak. Ennek alapján Kiskunhalason is megvizsgálták minden szervezet működését, pénztárkönyveit és tisztségviselőinek névsorát. 9 egyesületnél merült fel probléma, illetve észrevétel. Köztük volt a Chevra Kádisa és a Kereskedők Egyesülete is. A Kereskedők Egyesület ellen emelt kifogás szerint a tisztújítás előtt a jegyzőkönyvbe nem írták bele a régi tisztségviselők neveit. A Chevra ellen két észrevétel is találtatott. Az egyik szerint a tisztségviselők mandátumának időbeli határa nincs meghatározva, valamint nincs tagnévsor és közgyűlési meghívó.11 1 A sokszoros zaklatás után végül a Belügyminisztérium rendelet útján 1942. október 2-án feloszlatta a Kereskedők Egyesületét.11 2 Arra hivatkozva, hogy az 1902-ben alakult egylet többször is módosította alapszabályát, de ezt kormánybiztos nem láttamozta. Felvetődik természetesen, hogy minden magyarországi egyesület, amely alapszabályát módosította kormánybiztos által láttamozta-e, vagy egyszerűen nem találtak más indokot, hogy feloszlathassák az egyletet? E-gyébként már a második zsidótörvény 19. §-a rendelkezett arról, hogy korlátozni kell a zsidók részvételét az egyesületekben, ezért nem világos, hogy miért nem erre hivatkozva oszlatták fel a Kereskedők Egyesületét, hiszen a BM rendelet megállapította: „Az egyesület tagjai 90%-ban zsidófajú egyénekből állanak..." Végeredményben az egyesület vagyonát a Baross Szövetségnek adományozta a rendelet, de kikötötte, hogy a még fennálló adósságait a Kereskedők Egyesülete tagságának rendeznie kell. Erre hivatkozva a Baross Szövetség ki akarta fizettetni a tagsággal a tagdíj hátralékot, amit a már nem létező szervezet 1942 végétől felhalmozott. Ez valószínűleg csak részben sikerült, ugyanis az összeg mintegy 1.230 pengő volt.11 3 A Kereskedők Egyesületének utolsó gyűlésére 1942. október 28-án került sor. Ekkor felmérték az egylet vagyoni helyzetét, és az iratokat átadták a Baross Szövetségnek. Ezek alapján a „keresztény" szövetségé lett az egylet összes ingó és ingatlan vagyona és mintegy 2.418 pengő és 92 fillér, amely különböző betétekben volt elhelyezve a helyi pénzintézetekben. A Baross Szövetség pénzéhsége azonban odáig fajult, hogy az egylet „Hadbavonultak segély-számlája" által 1942. július óta kiutalt, mintegy 800 pengőt visszakövetelte a segélyezettektől.11 4 110 „Az említett nehézségek kormányunkat szükségintézkedésekre kényszeríttették, amelyek a készletgazdálkodás korlátozásában, az árak szabályozásában stb. nyilvánult meg." Továbbá örömét fejezte ki az elnök, hogy a halasi kereskedők ezeket a rendelkezéseket nem szegték meg, mivel: „... városunk kereskedő-társadalma felismerte feladatának nemzeti jelentőségét..." BKMÖL-Kiskunhalas, X / 119 Kereskedők Egyesületének jegyzőkönyvei 2. kötet: 1940. január 28. 111 Kiskunhalas város polgármestere 838/1942 tárgy: egyesületek működésének ellenőrzése kelt: 1942. július 7. BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 91. d. 838/1942 sz. előadóív 112 209.434/1942. VII. b sz. B.M. rendelet tárgy: Halasi Kereskedők Egyesülete feloszlatása Budapest, 1942. október 2. BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 101. d. 696/1943. sz. előadóív 113 Baross Szövetség levele a polgármesterhez sorszám: 1943/40 Kiskunhalas, 1943. február 6. BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 101. d. 696 ad 5.691/1943. sz. előadóív 114 Kereskedők Egyesülete ülésének jegyzőkönyvéből Kiskunhalas, 1942. október 28. BKMÖLKiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 101. d. 696 ad 5.691/1943. sz. előadóív
