Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Végső István: A zsidótörvények hatása a kiskunhalasi zsidóság életére 179
A ZSIDÓTÖRVÉNYEK ÉS A KISKUNHALASI ZSIDÓSÁG 193 keletkezett költségek egy részét.10 1 Más vonatkozásban, mint korábban többször utaltam rá, a második zsidótörvényt már sokkal komolyabban vették az illetékes hatóságok. Erre utal a Kereskedők Egyesülete 1939. május 7-ei ülése jegyzőkönyvének 1939 nyarán történt utólagos átnézése. Egy főszolgabíró10 2 1939. július 24-én csak ennyit írt a jegyzőkönyv végére: „Átnézve".10 3 1939. december 2-ától az egylet rendőrhatósági engedéllyel működhetett tovább és minden ülés előtt külön rendőrségi jóváhagyást kellett kérnie. Ettől kezdve minden ülés jegyzőkönyvének elején szerepelt a következő megállapítás: „rendőrségi engedély megadva". Tovább folytatva a Kereskedők Egyesületének „zaklatását", 1939 októberében újból katonaságot szállásoltak be a társaság helyiségeibe.10 4 Továbbá korlátozták az egyesület rendezvényein az italmérést és a dohányárusítást.10 5 A „keresztény" Kiskunhalasi Kaszinó, amely a Kereskedők Egyesületéhez hasonló tevékenységet folytatott, hallgatva az idők szavára, diszkriminatív alapszabály módosítást hajtott végre. 3 kaszinótag javaslatára ki kívánták zárni a még a tagsághoz tartozó zsidókat. Eszerint az alapszabály 3. §-a így hangzott volna: „a kaszinó tagja lehet minden felnőtt becsületes jellemű, társadalmilag kifogástalan, művelt nem zsidó férfi."10 6 Ezt a közgyűlés el is fogadta és egyúttal kizárta a Kaszinóból zsidó tagokat.10 7 A kaszinó tagsága természetesen többségében ugyanabból a körből került ki, amelyből a Baross Szövetségé és a MOVE-é is. A Kereskedők Egyesülete a diszkriminatív rendelkezések ellenére, hazafias szólamokkal kezdte az 1940-es évet.10 8 Bár a diszkriminatív rendelkezésről az elnök nem tett konkrétan említést — feltehetőleg tartva attól, hogy egy esetleges kormánykritika miatt a rendőrség felfüggesztené az egyletet — csak utalt a megszorító intézkedésre: „Egyesületünk munkáját az elmúlt évben nagyrészt az merítette ki, hogy a korlátozó rendelkezések mielőbb tagjaink tudomására jussanak."10 9 101 Jogos igényét csak 1940-ben tudta kiharcolni magának a szervezet, miután már másodszor engedélyezte a város a katonai beszállásolást a Kereskedők Egyesülete épületében. BKMÖL-Kiskunhalas, X / 119Kereskedők Egyesülete 2. kötet /1940. január 18-ai ülés jegyzőkönyve 102 Nem világos, hogy miért egy főszolgabíró aláírása szerepel a jegyzőkönyvön, hiszen megyei jogú városnak, mint Kiskunhalas nem volt, és nem is tartozott ilyen tisztségviselő alá. 103 BKMÖL-Kiskunhalas, X / 119 Kereskedők Egyesületének jegyzőkönyvei 2. kötet: 1939. május 7-ei ülés jegyzőkönyve 104 BKMÖL-Kiskunhalas, X / 119 Kereskedők Egyesületének jegyzökönyvei 2. kötet: 1939. október 20-ai ülés jegyzőkönyve 105 1939 IV tc. 12. §: „Állami egyedáruság alá eső cikkek árusítására engedélyt, úgy szintén hatósági engedélytől függő hasznot hajtó olyan egyéb jogosítványt, amelynek engedélyezése vagy engedélyezésének megtagadása a hatóság szabad mérlegelésétől függ, zsidónak nem lehet adni." Magyar Törvénytár 1939: 138-139. 106 A jegyzőkönyv 1939. december 17-én a Kiskunhalasi Kaszinó rendkívüli közgyűlésén készült. A határozatot úgy hozták meg, hogy a közgyűlés nem volt határozatképes. BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 85. d. 12.796/1941. sz. előadóív 107 Uo. Ezt az alapszabály 18. § b pontjának módosításával érték el. 108 „Köningsberg Ignác elnök a magyar Hiszekegy elmondása után a következő szavakkal nyitja meg közgyűlést: (...) Kezdődött az év azzal az örömmámorral, amely a bécsi döntés és a Felvidék egy részének visszatérése nyomán lelkünkben megmaradt, kora tavasszal Kárpátalja lendületes és dicsőséges visszaszerzésével... (...) Nemzetünk hivatott vezére, a kormányzó úr Őfőméltósága (éljenzés) és kormányunk bölcsessége megóvta a magyar nemzetet attól mind a mai napig, hogy belekerüljön a nagy hatalmak véres játékába." BKMÖL-Kiskunhalas, X / 119 Kereskedők Egyesületének jegyzőkönyvei 2. kötet: 1940. január 28. 10 9 Uo.
