Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - Végső István: A zsidótörvények hatása a kiskunhalasi zsidóság életére 179

A ZSIDÓTÖRVÉNYEK ÉS A KISKUNHALASI ZSIDÓSÁG 181 tőképpen megemlékezett róluk.1

4

A magyar hadviselt zsidók aranyalbuma szerint 68 halasi izraelita volt hadviselt és közülük 21 halt hősi halált.1

5

Am még ezeket a tényeket is elhomályosította az 1918-19-es évek forradalmi és ellenforradalmi időszaka. Nincs olyan adat, amely bizonyíthatná, hogy Kiskunhalason a zsidók kiemelkedően nagymértékben részt vettek volna a halasi „proletárdiktatúrában".16

Ennek ellenére az ellenforradalmi időszak elején atrocitások érték őket.17 A Héjjas-különítmény tagjai „letartóztatták", és megverték Práger Sándor halasi zsidó kereskedőt, aki 3 évi frontszolgálatot teljesített, és a Károly-csapatkereszttel is kitüntették, valamint 35%-os hadirokkantnak számított.1

8 A halasi zsidók tevékenysége az 1920-as és 1930-as években nem változott. Továbbra is főként a szabadfoglalkozásúak és a kereskedelemmel foglalkozók között találhatjuk őket. Közéleti szerepük a Horthy-korszakban nagy volt. Ott voltak a virilisek között, egyleteiket évről évre meghívták a nagyobb városi ünnepségekre. Ok adták a mérnökök, orvosok és ügyvédek jelentős részét.1

9

A halasi zsidók többsége kereskedelemből élt. A városban 78 zsidó származású terményügynök és kereskedő tevékenykedett az 1930-as években. A város egyetlen rendszeres időszaki lapját a Kiskunhalas Helyi Értesítőjét is egy halasi zsidó személy adta ki és szerkesztette: Práger Ferenc, tőle fia, Práger János vette át az újság üzemeltetést. Többen rendelkeztek földbirtokkal is. Egy részüknek saját mezőgazdasági ingatlana volt, de sokan ideiglenes földbérlők is voltak. Üzleteik és vállalkozásaik is jól jövedelmezőek lehettek, hiszen még 1938-ban is több zsidó név szerepel a legtöbb adót fizetők között.2

0 14

Legyen világosság, szerkesztette: Szakái Aurél, Thorma János Múzeum, Kiskunhalas, 2001. /továbbiakban: Legyen világosság /: 45—18. 15

Magyar hadviselt zsidók aranyalbuma, az 1914-18-as világháború emlékére, szerkesztette: Hegedűs Márton, kiadta a Magyar Hadviselt Zsidók Aranyalbuma Szerkesztőbizottsága, Budapest, 1940: 284. Megjegyzés: Kutatásaink alapján kijelenthetem, hogy több halasi izraelita halt hősi halált az első világháborúban. 16

A halasi és megyei monográfiákban nem találtam olyan zsidó származású személyt, aki részt vett a helyi proletárdiktatúra irányításában. Sőt tanulmányozva a Tanácsköztársaságra vonatkozó levéltári anyagot az egyik direktóriumi jegyzőkönyvben érdekes utalást találtam, arra nézve, hogy a helyi zsidó értelmiséghez, hogyan is viszonyulhatott a kommunista vezetés: „Indítvány az izraelita iskolában működő Weisz Pinkász és Eichler Albert tanítók, kik öregek és a mai kor szellemében a tanítást irányítani nem tudják nyugdíjaztassanak és legsürgősebben más tanerővel pótoltassanak. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára Kiskunhalasi részlege, /a továbbiakban: BKMÖL-Kiskunhalas, / XVI / 8 Városi Tanács Intézőbizottságának jegyzőkönyve, 1919. április 22. 24. pont 17

Legyen világosság: 251-252. (Práger Miklós visszaemlékezése alapján) A hírhedt Héjjas különítmény „katonái" és „tisztjei", mivel kommunistákat nem igen találtak, zsidókat kerestek a városban. Bár a halasi zsidók fel voltak készülve különítmény érkezésére mégis váratlanul érte a brutalitás, ami következett. 1920. május 13-án érkező különítmény miután körbe járta a várost, a piactéren lévő barakkokban terelte a zsidókat. Azonban a városparancsnok hatására végül néhányukat elengedték. Az egyik elengedett személyt: Schwarz Sándort azonban újból elfogták és agyonlőtték. 18

Legyen világosság: 118. 19

Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Általános Ismertetője és Címtára. П. kötet, Budapest, 1930. 22. 20

E szerint a Kiskunhalason a legtöbb adót fizetők listáján zsidó származásúként a harminchat felsoroltból a hatodik helyen Kertész László, a nyolcadikon Schwartz Ferenc fakereskedő, a tizenegyediken dr. Steiner Ignác, a tizenhatodikon Weisz Ignác fuszernagykereskedő, a huszadikon dr. Hollander Ignác ügyvéd, a harmincegyediken dr. Práger József ügyvéd, a harmincötödiken Kálmán Dezső rőföskereskedő állt. A felsoroltakon felül póttagként szerepel még Kohn Benő, dr. Kálmán József, Schőnfeld Izidorné, Ádám Dávid neve is. BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 45. d. 9.598/1938. sz. irat