Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Végső István: A zsidótörvények hatása a kiskunhalasi zsidóság életére 179
182 VÉGSŐ ISTVÁN A Kiskunhalasi Ortodox Elemi Népiskolát a város egyik legszínvonalasabb iskolájaként tartották számon. Az első világháború előtt néhány keresztény tanulója volt csak az iskolának. A harmincas évektől kezdve azonban ugrásszerűen megnőtt a nem zsidó tanulók száma. Köszönhetően az iskola tanítói színvonalas oktatásának, és annak, hogy 1930-tól a város pénzzel támogatta az intézményt. Kiskunhalasi Ortodox Izraelita Elemi Népiskola tanulóinak száma Év: Keresztény tanulók száma és százalékos aránya: Tanulók összesen: 1928-29 4 fő (6%) 60 fő 1933-34 13 fő (22%) 58 fő 1935-36 21 fő (33%) 62 fő 1938-39 27 fő (45%) 60 fő (Forrás: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárának Kiskunhalasi részlege, /a továbbiakban: BKMOL-Kiskunhalas/ VIII / 261 Kiskunhalasi Ortodox Izraelita Elemi Népiskola iratai, 5. d. Felvételi Naplók, 1928-1939) A növekedés csak az első zsidótörvény utáni időszakban tört meg. Azonban mindenféleképpen figyelemre méltó az a tény, hogy a halasi nem zsidó szülők mennyire megbíztak az ortodox elemi iskolában. A halasi zsidóság legfontosabb társadalmi szervezete a már említett Kereskedők Egyesülete volt, amely egybe kívánta fogni a helyi, gazdasággal foglalkozó izraelitákat.2 1 Ez nemcsak, hogy sikerült, de nagyobb közéleti és gazdasági aktivitásra is ösztönözte a helyi zsidókat.2 2 A fennmaradt levéltári források alapján halasi ortodox anyahitközség szentegyletének a Chevra Kádisának a tevékenységét is nyomon lehet követni, havi rendszerességgel megrendezett üléseiken készült jegyzőkönyveik alapján. Kiskunhalas gazdasága és társadalma a 19. századtól az 1930-as évek végéig Kiskunhalas mezőváros gazdasági életét elsősorban a mezőgazdaság, és az ahhoz kapcsolódó kereskedelem határozta meg. Ezért a kedvezőtlen természeti és földrajzi körülmények igen súlyosan érintették az itt élőket. Halas a trianoni Magyarország hatodik legnagyobb kiterjedésű határával dicsekedhetett 1945-ig.23 Ez mintegy 112.000 kat. hold földet jelentett.2 4 A lakosság túlnyomó része így mezőgazdasági munkákból élt. A kiskun életmód és hagyományok meghatározták ennek a társadalmi csoportnak a felépítését és tagolódását. Ez döntő mértékben a 19. században kezdett megváltozni, 21 Megjegyezendő, hogy eddigi kutatásaink szerint nem csak zsidó tagjai voltak az egyesületnek. 22 Egyes visszaemlékezések szerint, azért volt szükség az Úri Kaszinó mellett erre a hasonló módon működő egyletre, mert ott nem szívesen látták az izraelitákat. Bár több zsidó tagjai is volt az Úri Kaszinónak. 23 Monográfia: 109. Egy kiskunfélegyházi pap elhíresült mondata szerint: „Halas hatalmas!" 24 Kiskunhalas az 1935-ös mezőgazdasági összeírás szerint pontosan 112.195 katasztrális hold földterülettel rendelkezett, forrás: Mezőgazdasági Statisztikai Adatgyűjtemény 1870-1970, III. kötet, Községsoros adatok. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1971: 65.
