Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Végső István: A zsidótörvények hatása a kiskunhalasi zsidóság életére 179
186 VÉGSŐ ISTVÁN tunk.8 A városba zsidók utolsó és legnagyobb hullámban az 1870-es és 1880-as években érkeztek, nagyrészt alföldi településekről.9 Izraelita vallású népesség Kiskunhalason 1840-1941 között Ev 1840 1880 1910 1920 1930 1941 Létszám 69 499 681 742 668 742 Százalékos arányuk a teljes lakossághoz viszonyítva 0,6 3,3 2,8 2,8 2,3 2,2 (Forrás: A zsidó népesség száma településenként. 1840-1941. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1993. 230-231. o.) A vallásos zsidóság által szervezett Kiskunhalasi Ortodox Izraelita Hitközség kapcsolata a többi egyházzal békés volt.1 0 A Duna-Tisza közén egyébként az országos átlagtól eltérően a neológ izraelita egyházak voltak többségben, ezért a halasi ortodox zsidóság vallási szempontból elszigetelten élt. Nem jelentett számukra problémát, hogy izraelita vallásúak, vagy hogy eltérő kultúrát képviselnek, és másfajta foglalkozást űznek, mint a többség. A halasi zsidók beilleszkedését leginkább az ifjúságon át lehetett segíteni. A helyi gimnázium oktatói az iskola önképzőkörén keresztül támogatták a zsidó fiatalok beilleszkedését. Legnagyobb hatása annak volt, hogy a város híres tudósa, lelkésze és országgyűlési képviselője Szilády Áron pártfogásába vette a zsidó diákokat.1 1 A 19. század végére létrejöttek és működtek a zsidóságra jellemző, és annak az életét segítő intézmények és egyesületek.1 2 Ezeken túl több olyan szervezetet hoztak létre, melyekben többségében zsidó származásúak vettek részt, de nem kötődtek szorosan a hitközséghez. Ezek név szerint: Casinó Egylet (a későbbi Kereskedők Egyesülete) a Kiskunhalasi Kereskedelmi Bank és több helyi újság.13 Egyedi gazdasági tevékenységének köszönhetően a halasi zsidók többsége a polgári középosztályhoz sorolható. Az erre a társadalmi rétegre jellemző életmódjuk és kultúrájuk különböztette csak meg őket a keresztényektől. Az 1914-18 között zajlott háborúban is harcoltak a halasi zsidók, és többen hősi halált haltak. Tetteikre a helyi hitközség mindig nagyon büszke volt, és mél-8 Nagy Szeder István: A redemptio utáni kor 1745-től kezdve Kiskunhalas kiadja a Sepsi család 1993. /a továbbiakban: Nagy-Szeder 1993 /: 272-274. A tizedesek között találjuk Práger Józsefet, a köznemzetőrök közt pedig Hollander Jakabot. 9 Ö. Kovács 1992: 88. és 98. A legtöbben Óbudáról, Apostagról, Paksról, Jankovácról / Jánoshalma /, Topolyáról, Vadkertről jöttek Halasra, de érkeztek ide házasság révén Prágából, Galíciából, Szegedről és Szabadkáról is. 10 Nagy Szeder: 70. Hivatalosan a Kiskunhalasi Ortodox Izraelita Hitközség 1856-ban jött létre. Ekkor avatták ugyanis rabbivá a halasi hitközség vezetőjét, Szófer Szuszmant. 11 Ö. Kovács József: Zsidóság a Duna-Tisza közén a 19. Században. In: írások Kiskunhalasról. Halasi Téka 12. szám, Kiskunhalas Önkormányzata, Kiskunhalas, 1993.: 1993: 49. 12 Felépült a zsinagóga (1860), megkezdte működését az ortodox izraelita elemi iskola (1856). Létrehozták hagyományos izraelita egyesületeiket: a Halasi Izraelita Jótékony Nőegyletet (1879), a Maszkil-el-dal Betegsegélyező Egyletet (1883), a Chevra Kádisát (1888) és a Házkorát (1889). 13 Nagy Szeder: 78. A zsidók tevékenyen részt kívántak venni a szellemi életben, ezért próbálkoztak többen is helyi újság indításával: Halasi Híradó (1886) majd más néven Kiskun-Halas (1887-88) szerkesztője: Hofmeister Juda; Kun-Halas hetilap (1890-91) szerkesztője: Práger Ferenc; Kiskun-Halas Helyi Értesítője (1901-44) szerkesztője Práger Ferenc, majd 1922-től Práger János.
