Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Bordás-Giesz István: 1939: Kárpátalja. Kárpátalja területi és történeti földrajzi összefoglalása 159
176 BORDÁS-GIESZ ISTVÁN Pénzügyi vonalon a vajdasági gyűlés a költségek fedezéséhez igénybe vehette volna a Vajdaság lakosságának a hozzájárulását is. A vajdasági vármegyékkel kapcsolatban gyakorolhatta volna a törvényhatósági bizottsági jogokat. Beleértve a szabályrendelet-alkotás, a közigazgatási bíróságnál való panaszemelés jogát, illetve a felsőházi tagok választására vonatkozó jogot is. A vajdasági gyűlés továbbá kifejezhette volna észrevételeit és elképzeléseit a kormányhatósági igazgatással kapcsolatban, amit a helytartó útján a miniszterelnökkel kellett volna közölnie.41 A vajdasági statutum (rendelet) állapította volna meg többek között az önkormányzati közigazgatás nyelvhasználatának részletes szabályait. A vajdasági statutumok nem ütközhettek országos szokásokba és törvényekbe. A vajdasági rendeletek és költségvetés tervezetét legalább harminc nappal korábban be kellett volna a kormányzói helytartónak mutatni. Ezeket a mindenkori helytartó erősítette volna meg, a kormányzó nevében. A helytartó ezenkívül jóváhagyta volna helyi költségvetést és szabályrendeleteket. A zárszámadást pedig föl kellett volna terjeszteni a magyar királyi miniszterelnökhöz. A vajdasági statutumot csak a kormányzói helytartó megerősítése, a vajdasági gyűlés szabályrendeletét pedig az illetékes miniszter (vagy miniszterek) részéről történt záradékolás után lehetett volna kihirdetni. A tizenharmadik paragrafus értelmében a kormányzó a vajdasági gyűlést a magyar királyi minisztérium előterjesztésére feloszlathatta volna. (Ebben az esetben az új vajdasági gyűlést a kormányzó hívta volna össze).4 2 Teleki elképzelése szerint Kárpátalja vajdáját a vajdasági gyűlés választotta volna. A kijelölő választmány által javasolt három személy közül ötéves időtartamra. Pusztán a vajdasági gyűlés jogkörének néhány főbb kiemelt momentumából is elénk tárul az a széles mozgásszabadság, amit az „őslakosok" kaptak volna. Viszont látható az is, hogy gyakorlatilag nem szenvedett volna károsodást a hagyományos magyar alkotmány sem ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával. i A másik vajdasági „szerv" pedig a vajda lett volna. О gondoskodott volna a törvényeknek, rendeleteknek, a vajdasági gyűlés statútumainak, szabályrendeleteinek, valamint a kormányhatóság és az önkormányzati hatóságok határozatainak és intézkedéseinek végrehajtásáról. Továbbá teljesítette volna mindazt, amit a törvény, miniszteri rendelet vagy statutum az ő jogkörébe utalt volna.43 Szó volt már a kormányzói helytartóról. О a kormányzó és a magyar királyi minisztérium helyi képviselője lett volna a javaslat értelmében. Egyben Ungvár város törvényhatósági joggal felruházott főispánja. A helytartó tagja lett volna az országgyűlés felsőházának, hiszen ő egyben magyar zászlósúr is. Jogköréből eredően a vajdasági gyűlésen akármikor megjelenhetett és fel is szólalhatott volna. Joga lett volna elnapolni a vajdasági gyűlést. A kormányzó nevében pedig a vajdasági statútumokat ő erősítette volna meg. О ellenőrizte volna az önkormányzati 41 Kisebbségi Körlevél (1940) IV 6. - A Pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet közleményei, Pécs, 36-47. 39. 42 Kisebbségi Körlevél (1940) IV 6. - A Pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet közleményei, Pécs, 36-47. 40. 43 Kisebbségi Körlevél (1940) IV 6. - A Pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet közleményei, Pécs, 36-47. 40.
