Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Bordás-Giesz István: 1939: Kárpátalja. Kárpátalja területi és történeti földrajzi összefoglalása 159
1939: KÁRPÁTALJA 175 illetve a középiskolákban a törvényjavaslat szerint biztosítani kellett volna mind a magyar, mind pedig a rutén nyelv tanítását.3 9 Sajátos helyi igazgatási szerve lett volna Kárpátaljának az úgynevezett vajdasági gyűlés. Hatáskörébe tartozott volna a Kárpátaljai Vajdaság címerének illetőleg zászlajának megtervezése. Egy kikötést tett ezzel kapcsolatban a tervezet, mégpedig azt, hogy a vajdasági címert a Szent Koronával kellett volna fedni. A helyi jelképek használata pedig csak az ország címerével és zászlajával együtt történhetett volna. Eszerint tehát hasonlóság lett volna az egykori Osztrák-Magyar Monarchián belüli Horvátország és Magyarország közötti viszonyt illetően (1868 után) az állami szimbólumok területén. Az önkormányzat hatásköre kiterjedt volna mindazokra az ügyekre (az igazgatás minden ágában), amelyek a terület és nép sajátos viszonyainál fogva jogalkotási, kormányzati vagy közigazgatási szempontból különleges igazgatást tettek volna szükségessé. Ilyenek a vallás- és közoktatásügy, a jóléti és gazdasági ügyek igazgatásának köre, továbbá azok a helyi szintű igazgatási ügyek, amelyek a korabeli törvények, illetve más jogszabályok szerint a törvényhatóságok és községekjogkörébe tartoztak. (Ezeken túl olyan ügyekre is, amelyeket törvény, vagy a törvények keretei közt a magyar királyi minisztérium rendelete kifejezetten odautalt volna).4 0 Monetáris téren az önkormányzat költségeinek és ezek fedezetének megállapítására kapott volna fölhatalmazást. Teleki törvényjavaslata leszögezte, hogy Kárpátalja önkormányzatának anyagi terhét nem lehet kizárólagosan az itt élő népesség vállára rakni. A tervezett autonóm terület mindenkor az „anyaország" jelentős hozzájárulásával működött volna. A törvényjavaslat foglalkozott a majdani önkormányzat szerveivel. Kárpátalja központi szervei lettek volna a már említett vajdasági gyűlés és a vajda személye. A vajdasági gyűlésbe a vajdán kívül meghívottak lettek volna hivataluk és méltóságuk alapján a következők: az egyes egyházak elöljárói, így a munkácsi görög szertartású római katolikus püspök, a latin szertartású római katolikus, a református és görögkeleti egyházaknak a Vajdaság területén főhatóságot gyakorló rangban idősebb egy-egy magyar állampolgárságú püspöke. Rajtuk kívül az alispánok, Ungvár város polgármestere, a helytartói hivatal osztályvezetői, valamint a pénzügyminiszter által kijelölt kárpátaljai pénzügyigazgató, és a földművelésügyi miniszter által erre a területre kijelölt erdőigazgató és a kárpátaljai tankerületi főigazgató, a Vajdaságra kiterjedő területen működő mezőgazdasági-, valamint kereskedelmi- és iparkamara elnöke. A kormányzónak joga lett volna a tervezet értelmében további tíz tagot kinevezni, mindezt a helytartónak a magyar királyi minisztériumnál tett előterjesztése nyomán. A megtervezett vajdasági gyűlésnek jogában állt volna választani az alispánokat, a vármegyei főjegyzőket, tiszti főügyészeket, árvaszéki elnököket és a főszolgabírákat, valamint a vármegyék választás alá eső egyéb tisztviselőit. 39 Kisebbségi Körlevél (1940) IV 6. - A Pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet közleményei, Pécs, 36-47. 38 40 Kisebbségi Körlevél (1940) IV 6. - A Pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet közleményei, Pécs, 36-47. 38.
