Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Bordás-Giesz István: 1939: Kárpátalja. Kárpátalja területi és történeti földrajzi összefoglalása 159
174 BORDÁS-GIESZ ISTVÁN más jogerejű parancs nem kötelezte a kárpátaljai önkormányzat megadására. Másrészt ez a terület az államalapítástól kezdődően mindvégig az állam testéhez tartozott, s 1939 tavaszán a fegyveres visszafoglalás jogán tért vissza. A törvény általános rendelkezése szerint a magyar állam területéhez viszszacsatolt részen, Kárpátaljai Vajdaság néven különleges kormányzati egységet kívántak szervezni, mely területnek a törvényhozás önkormányzatot biztosítana.3 7 A törvényjavaslat fel is sorolja azokat a helyiségeket melyeket a vajdasághoz kívánt csatolni. A tervezendő önkormányzat „népi és gazdasági" alapokra épült, ez alapján lett meghatározva pontos határa is. A népi alap „Szent István országának" egyik nemzetisége, mely majdnem zárt egységben, elég éles néprajzi határok között élt. A gazdasági alapot pedig az a tény biztosította, hogy ez a terület mind éghajlatát, mind növénytakaróját, s így gazdasági életét tekintve sajátos darabját jelenti a Kárpát-medencének. Az Alföldtől ugyan elhatárolódik, de a gazdasági nyersanyagcsere tekintetében mégis szorosan hozzáfűződik. Ez a vonal a Kárpát-medence központi részét választja el peremrégióitól. Azonban ennek a vonalnak mégsem elválasztó, hanem inkább összekapcsoló szerepe van, itt Kárpátaljánál és a Kárpát-medence más területeinél is. Ruszinszkó elnevezésénél és központjának kiválasztásánál egyaránt e terület súlypontját vették figyelembe. E terület súlypontja nem belsejében, hanem Alföldre nyíló kapujában van. Éppen emiatt a fővárosát is ezen a területen jelölték ki. „Esért nyerhette ez a terület, amelynek sem földrajzi, sem közigazgatási neve eddig nem volt leghelyesebben a Kárpátalja nevet, mert súlypontja nem a hegyeken és nem a hegyekben, hanem a hegyek alföldi lábánál, a Kárpátok alján van, ahol a lakosság zöme is tömörül."3 8 Ennek megfelelően, hogy méltó székhelye legyen a Kárpátaljai Vajdaságnak Ungvár törvényhatósági jogú várost, a megfelelő jogi háttérrel a Kárpátaljai Vajdasághoz csatolták és a Kárpátaljai Vajdaság kormányzatának és közigazgatásának központjául jelölték ki a tervezet értelmében. A Kárpátaljai Vajdaság pontos határait is kijelölte a törvényhozás különös tekintettel a rutének telepedési arányára és az Alföldtől eltérő gazdasági jellegére. Az, hogy a tervezet értelmében a Kárpátaljai Vajdaság területén az államnyelvvel egyenjogú hivatalos nyelv lett volna a rutén, azt is jelentette, hogy a Vajdaság területére vonatkozó, illetve arra is kiterjedő minden hatályos törvényt, rendeletet és hatósági hirdetményt rutén nyelven is ki kellett volna adni. Ennek megfelelően Kárpátalja területén levő hatóságokhoz valamint hivatalokhoz és iskolákhoz olyan személyeket kellett volna alkalmazni, akik mind a magyar, mind a rutén nyelvben jártasak voltak. Vagy ha ezen kritériumnak nem feleltek meg a már alkalmazásban lévők, akkor azt két éven belül pótolni lettek volna kötelesek. Az oktatás vonalán pedig valamennyi népiskolában, középfokú és szakiskolában, 37 Kisebbségi Körlevél (1940) IV 6. - A Pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet közleményei, Pécs, 3&-47. 37 35 Kisebbségi Körlevél (1940) IV 6. - A Pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet közleményei, Pécs, 36-47. 37
