Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - Bordás-Giesz István: 1939: Kárpátalja. Kárpátalja területi és történeti földrajzi összefoglalása 159

1939: KÁRPÁTALJA 173 Emellett kitért a honvédség „önfeláldozó, lelkes kötelességteljesítésére". A kép­viselőházi választásokkal kapcsolatban végső dátumnak 1940. június 30-át jelölte meg a törvényjavaslat. Addig is képviselők lehettek azok a kárpátaljai lakosok, akiket a visszatért területek lakossága által nemzetgyűlési vagy tartománygyűlési képviselőkké, illetve szenátorokká megválasztottak. Valamint azok, akik a magyar pártok választási listáin a megválasztottak után pótképviselővé választott jelöltek, illetve a rutének választotta nemzeti tanács tagjai közül (a miniszterelnök indít­ványára) az országgyűlés (mindkét házának egyetértésével) az országgyűlés meg­hívott a képviselőházba. Az állampolgársággal kapcsolatban Teleki javaslata az volt, hogy aki 1921. év július hó 26-án az akkori magyar jogszabályok értelmében egyértelműen ma­gyar állampolgároknak számítottak, de az 1921. XXXIII. törvénycikkbe iktatott trianoni szerződés értelmében csehszlovák állampolgárok lettek 1939. március 15-től kezdődően mindennemű jogi intézkedés nélkül automatikusan visszasze­rezték magyar állampolgárságukat. Ez a törvényjavaslat kiterjedt a magyar ál­lampolgárságú férfi feleségére és 24 év alatti gyermekeikre. Ha családon kívül született gyerek (ugyancsak 24 év alatti) anyjának állampolgárságát szerezhette vagy tarthatta meg. Az 1921. július 26-a után született árva, vagy atyátlan árva csehszlovák állampolgárságú egyének jogi hatállyal 1939. március 15-től kezdő­dően megszerezték a magyar állampolgárságot. Felhatalmazták az illetékes minisztériumot, hogy addig amíg a törvényhozás nem hoz újabb rendeletet, addig megtehessen mindent, ami Kárpátalja közgazdasá­gának, közigazgatásának, törvénykezésének és jogrendjének az ország fennálló rend­szerébe való kapcsolódását elősegíti. Továbbá különleges hitelkeretet vehetett igény­be, mely összeggel a visszacsatolás és integrálás költségeit fedezni tudta. Teleki jóváhagyta az összes addigi intézkedést, melyet akár az illetékes mi­nisztérium, akár az egyes miniszterek hoztak a visszafoglalt terület kapcsán. Ebben, az 1939. év június 19. napján kiadott törvényjavaslat 6. számú pa­ragrafusában olvasható, hogy „Kárpátalja önkormányzatának „ szabályozásáról a miniszterelnök külön törvényjavaslatot terjesszen az országgyűlés elé. Ezzel kapcsolatban írta a miniszterelnök: „Ezen elvi elhatározások alapján és a nemzet helyeslésének érzetében hozzáfogtam a törvényjavaslat előkészítéséhez."3 6 Az új ruszin autonómiának két követelménynek kellett megfelelnie, egy­részt szervesen kellett illeszkednie Magyarország alkotmányához. Másrészt pedig ennek a leendő önkormányzatnak tartalmát tekintve legalább olyannak kellett lennie, mint amilyet a magyar állam ígért e területnek a csehszlovák államhoz tartozása idején. Ennek az új autonómiának tehát prezentálnia kellett a magyar állam által kimondott ígéreteinek valódiságát, és így az ország szavahihetőségét. Itt kell ismét megemlítenünk azt a tényt, miszerint az egykori csehszlovák államot nemzetközi szerződés kötelezte a Ruszinszkónak szóló autonómia mega­dására. Ezt a követelményt az a szerződés tartalmazta, mely magát Csehszlovákiát létrehozta. A magyar államot ezzel szemben semmiféle nemzetközi szerződés vagy 36 Horváth L. (1998) A ruszin nép trianonja, In: Trianon kalendárium 1998, Trianon Társaság Budapest, 1997. 85-96. 90.

Next

/
Oldalképek
Tartalom