Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Bordás-Giesz István: 1939: Kárpátalja. Kárpátalja területi és történeti földrajzi összefoglalása 159
1939: KÁRPÁTALJA 171 Az országunkat közrefogó kisantant gyűrűt pedig megszakította e területfoglalás. Egymással szövetségben levő államokat választott el egymástól az akkor már független Szlovákiát és Romániát, és két hagyományosan baráti állam Lengyelország és Magyarország közös határszakaszát hozta létre. (Zavart keltett azonban, hogy egyes lengyel politikusok igyekeztek rábeszélni a magyar kormányt, hogy a Körösmező-Lonka vonaltól keletre található falvakat adják át Romániának). A kárpátukrán autonómia tervezet elkészítésének előzményei A magyar korona joghatósága alá ily módon visszatért ruszin nép autonómiájának ügyét a „tudós gróf', Teleki Pál miniszterelnök annyira égető és sürgős problémának tartotta, hogy már 1939. március 18-ra ez ügyben értekezletet hívott össze. Az értekezlet ülésének óráiban érték el a magyar honvédcsapatok a Kárpátokban az „ezeréves országhatárt". Teleki „barátjával, gróf Bethlen Istvánnal és Szekfű Gyula történésszel együtt azt vallotta, hogy a hajdani Szentkorona területének visszaállítása csak olyan föderáció formájában lehetséges, amelyben a szlovákok, rutének, románok és németek széles körű autonómiával rendelkeznek."3 3 Az értekezlet általánosan elfogadott álláspontja az volt, hogy az önkormányzatot meg kell adnia a magyar államnak tekintettel azokra az ígéretekre, amelyek a világháború után alkotott békeszerződések alkalmával és azok idején e területnek kilátásba helyeztek és jogforrásokba is lefektettek. Továbbá, mintegy kötelező körülmény volt az is, hogy ezeket az általánosan körvonalazott álláspontokat az addigi magyar kormányok is elismerték és támogatták azzal, hogy e terület népességét az önkormányzat megszerzésében a csehszlovák állammal szemben is segítették. Végül pedig figyelembe vették az egybegyűltek, hogy az önkormányzatiság eszméje a kárpátukrán lakosság tudatában élt már idestova hűsz éve.3 4 1939. május 20-ra összehívott magyar országgyűlés mindkét házának együttes megnyitóülésén Horthy Miklós kormányzó megemlékezve a szentistváni feladatok kötelezettségéről, és átérezve a magyarság Duna-medencei történelmi küldetését azt nyilatkozta Kárpátaljával kapcsolatban, hogy első ilyen feladata lesz az országnak, hogy a főleg magyarorosz lakta kárpátaljai országrésznek ősi alkotmányunkba szervesen beleillő önkormányzatot állapítson meg. Hitte és remélte, hogy az országgyűlés is ápolni fogja a megértést és barátságot magyar és idegen ajkú honfitársaik között. Mindezek után a magyar miniszterelnököt az 1939. VI. tc. 6.§-a Kárpátalja önkormányzatára vonatkozó törvényjavaslat beterjesztésére is utasította. Ide kívánkozik, hogy Ruténfóld katonai igazgatásának megszűntetését követően a királyi kormány e terület polgári közigazgatásának ideiglenes megszervezésénél már figyelembe vette a szóban forgó országrész különleges viszonyait. A 6200/1939. M E számú kormányrendelet a közigazgatás élére speciális hatáskörrel kormányzói biztost állított. Mellette főtanácsadó működött. О volt az 33 Czettler A. (1997) Teleki Pál és a magyar külpolitika 1939-1941. - Magvető, Budapest, 23 34 Horváth L. (1998) A ruszin nép trianonja, In: Trianon kalendárium 1998, Trianon Társaság Budapest, 1997. 85-96. 90-91.
