Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Bordás-Giesz István: 1939: Kárpátalja. Kárpátalja területi és történeti földrajzi összefoglalása 159
Bordás-Giesz István 1939: KÁRPÁTALJA Kárpátalja területi és történeti földrajzi összefoglalása A vizsgált terület 1918 óta élt önálló életet, ekkor szakították ki az Eszak-Keleti-Felvidékből. Kárpátalja a Kárpátok gerincének, az Ondava völgyétől a Borsai-hágóig húzódó részétől eltekintve mesterséges határokkal rendelkezik. Kárpátalja legmagasabb hegycsúcsai magasság szerint: Hoverla (2057 m), Szevola (1818 m), Bratkovszka (1792 m), Popágya (1742 m), Pekuj (1407 m), Halics (1335 m) és a Ravka (1304 m). Kárpátalja nyugat, délnyugat felé — az Alföld felé — nyitott. Területén ered a Tisza (Fehér- és Fekete-Tisza) és négy mellékfolyója a Latorca, Tarac, Nagyág és a Talabor. „(...) Meglehetősen szegényes sorban élő vidéke mindig a magyar élettér kiegészítő része volt (...).' (...) Mint a nagy Magyar-medence tökéletes földrajzi egységének alkotórésze (...)."2 A Kárpátalja elnevezés hivatalosan először a Munkácson kiadott Kárpátalja című politikai és társadalmi hetilap fejlécén jelent meg 1889. október 27-én. Magában az újságban nem körvonalazták jelentését, ellenben ezt megelőzően is használták nem hivatalos megnevezésként e szót. Történetesen Bereg vármegye déli, magyarlakta részét (Beregszász, Munkács térségét) értették alatta. A magyarság tudatában a Kárpátalja szó az Alpokaljához, Bakonyaljához, Sokoróaljához hasonlóan kialakított tájnévként élt, a Kárpátok lábánál elterülő alföldi részt értették alatta. 1919-től a fogalom tágabb értelmet nyert mind területileg, mind politikailag, közigazgatásilag. Ugyanis a Magyar Tanácsköztársaság ekkor (1919) elméletben létrehozta a Ruszka Krajna (Orosz Tartomány) nevű nemzetiségi területet 20 130 km2 -en, 980 ezer lakossal. Ez magába foglalta volna Máramaros vármegyét a Suhatagi, Izavölgyi járások, továbbá a Felső-Visói járás hat községe nélkül. U-gocsa és Bereg vármegyét (Nagykaposi járás nélkül), Zemplén vármegyét a Bodrogközi, Sárospataki, Tokaji, Szerencsi járások, Sátoraljaújhelyi járás tíz községe és Sátoraljaújhely nélkül, Sáros vármegyét, az Epeijesi, Kisszebeni, Lemesi, illetve a Girálti járások kisebb részét, valamint Eperjes és Kisszeben város nélkül.3 A megtervezett nemzetiségi terület székhelye Munkács lett volna. Ez a terület elméletileg az Északkeleti-Felvidék rutének lakta területét foglalta volna magába. Területén a közigazgatástól a közoktatáson át a vallásgyakorlásig az önigazgatási 1 Kéz A. (1939). Ruténföld, In: A földgömb 1939. 10., 161-170. 161. 2 Bulla B. (1939) A Ruténföld. - In: Magyar Szemle 4. (140.), 297-303. 298 3 Pinczés Z. (1998). Kárpátalja gazdasági életének természetföldrajzi alapjai, In: Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv 6. Nyíregyháza 1999. 11-35. 11
