Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Bordás-Giesz István: 1939: Kárpátalja. Kárpátalja területi és történeti földrajzi összefoglalása 159
160 BORDÁS-GIESZ ISTVÁN elv érvényesült volna, megadva a nem ruszin népességnek is a kulturális autonómiát. Az itteni hatalmas kincstári birtokokat is a ruszin nemzet tulajdonába adták volna. Gyakorlatban a hadászati helyzet miatt csak 9700 km2 területű, 460 ezer lakosú Ruszka Krajna jöhetett létre, hiszen a többi rész már „csehszlovák" megszállás alatt volt. (Ugyanis 1919. január 12-én a cseh-szlovák katonaság bevonult Ungvárra. Április 28-án találkozott egymással a román és a cseh-szlovák haderő Munkácson. Majd május 5-én az utolsó magyar hadosztály is elhagyta e területet). A Magyar Oroszok Amerikai Néptanácsa már előzőleg, 1918. november 12-én a scrantoni kongresszuson beleegyezett, hogy e területet széleskörű autonómiával a majdani Csehszlovákiához csatolják. Ezt szentesítette a Saint-Germainen-Laye-beli békeszerződés 1919. szeptember 10-én, félve attól, hogy ezen a területen keresztül kapcsolatba kerülhet egymással a magyar és az orosz Vörös Hadsereg. Az 1919-es amerikai békedelegáció határjavaslata alapján azonban Ruténföld Magyarország területéhez tartozott volna. (1. ábra). A Párizs környéki békék után a tervezett Ruszka Krajna Csehszlovákiához került (Máramaros déli részének kivételével) és megkapta a Podkarpatská Rus (Kárpátaljai Oroszország) nevet. A Kárpátoktól északkeletre élő oroszok viszont Kárpátokon túli Oroszországnak (Zakarpatská Rusnak), az ukránok pedig Kárpátokon túli Ukrajnának (Zakarpatská Ukrajina-nak) nevezték. Az ott élők azonban egyszerűen Kárpátaljának (Podkarpatskának) mondták e területet. 1921-ben még nem került sor a Ruténfóld és Szlovákia közti tartományi határ kijelölésére, valamint a rutén autonómia elodázása miatt a „cseh-szlovák" nyelv lett Kárpátalja hivatalos nyelve. Ivan Olbracht cseh író 1931-ben pedig „Zeme bez iména", azaz „Név nélküli föld" néven említette Kárpátalját.4 A Kárpátalja elnevezés politikai jellegű volt, mely nemzetiségi, közigazgatási tartalommal bírt. (Ezt egyértelműen bizonyítja, hogy 1938-ban e terület Magyarországhoz csatolása után a Kárpátalja elnevezés csak a ruténok lakta területre vonatkozott). 1930-ban a tervbe vett autonóm terület a fönt említett alföldi rész nélkül önálló jogi területként jelent meg, kibővítve nyugati irányban a Vihorlát közepéig. Tehát nem tartalmazta a nevében szereplő „hegylábi" - alföldi területet. A lakosság a Kárpátalja elnevezés alatt azonban mindig a Kárpátok vonulatát és az ott élő ruténeket, illetve az előterében levő alföldi területet és az ott élő magyarságot értette. E terület változó határait tehát politikai, közigazgatási törekvések szabták meg, mely mindig része volt az Északkeleti-Kárpátoknak. A rutén nép eredete Ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban rengeteg elmélet keletkezett, mely megérte a 20. századot. Bonkáló Sándor: A rutének (ruszinok) című könyvében felvázolja a rutének politikai történetéről szóló tanításokat, köztük a téveseket is. Kutatása szerint több eredetmonda nem áll meg a valóság talaján. „A rutének politikai történetének hívei állításuk bizonyításában Anonymusra, a hildesheimi 4 Pinczés Z. (1998). Kárpátalja gazdasági életének természetföldrajzi alapjai, In: Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv 6. Nyíregyháza 1999. 11-35. 11.
