Századok – 2003

KRÓNIKA - A Magyar Történelmi Társulat tisztújító közgyűléséről 1473

KRÓNIKA 1477 mindketten éveken-évtizedeken át aktív munkatársai voltak, sőt Szabolcs Ottó főtitkára is. Bár külön munkánk ezzel nem volt, mégis megemlítem a Pritz Pál által szerkesztett és 2002-ben megjelent kötetet (Magyarország helye a 20. századi Európában), amely a Társulat kiadásában került a könyvesboltokba. Ez a szer­kesztő által szervezett 200 l-es, V Jyvaskylaben, Finnországban megrendezett Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus egyik fontos tanácskozásának az előadá­sait tartalmazza. A kiadványokról szólva szeretném megemlíteni, hogy a rendszerváltás idő­szakának zavarai után, amelyek alapvetően pénzügyi természetűek voltak, a Tár­sulat két folyóirata, a Századok és a Turul — az utóbbinak társkiadói vagyunk -— az utóbbi években rendre és rendszeresen megjelentek. Ez persze nem a Tár­sulat vezetőségének, hanem a két lap szerkesztőségének az érdeme. Azt hiszem mégis indokolt ezt itt is megemlítenem, mert — legalábbis a Századok — nemcsak formálisan a Társulat folyóirata, hanem financiális kapcsolat is van közöttünk. Anélkül, hogy a lap szerkesztésébe beleszólnánk, a Társulat folyósítja a felelős szerkesztő és titkárnőjének — sajnos kétségkívül szerény és pedig méltatlanul szerény — fizetését. A nyomda- és egyéb költségekről viszont a Századok Alapít­vány gondoskodik, amelyhez csak annyi közünk van, hogy ennek a pénzügytech­nikai részét a Társulat könyvelője intézi. Ezt azért is szükségesnek tartottam itt és így elmondani, hogy mindenki számára világos legyen: bár a Századok a Magyar Történelmi Társulat lapja, finanszírozása részben, szerkesztése pedig teljesen függet­lenül történik. A publikációs és kiadói tevékenység mellett, amely minden eredményünk mellett természetesen jóval szerényebb, mint akár a 19. században, akár a két világháború között volt, törekedtünk arra is, hogy az elektromos médiákban — a rádiókban és a TV-kben — megjelenjünk. Ez különösen az első két évben sike­rült. A Múltunk kritikus kérdései című 10 részes előadássorozatot kissé tömörítve és részben más szereplőkkel felvette az MTV 1, és hat egy órás műsor keretében 2000 végén sugározta is. A Duna TV egy-egy előadásról adott rövidebb beszámolót. A 2001-es Hóman-Szekfű-konferenciánkról ugyancsak a Duna TV egy órás be­szélgetés formájában tudósított. A 2002-es Kossuth-konferencia iránt is a Duna TV mutatott elsősorban érdeklődést. Rendezvényeinken többször megjelentek a különböző rádióadók riporterei, és szinte minden alkalommal a Népszabadság tudósítója: Hovanyecz László. (Ha lehetne, tiszteletbeli tagunknak javasolnám.) A többi lap kevesebb érdeklődést mutatott irántunk. És persze előfordult az is, hogy nem sikerült a médiák érdeklődését felkeltenünk. Vagy esetleg nagyon is sikerült, és a második két évben már ez idézte elő a „lanyhuló figyelmet", ha tetszik az „előírt érdektelenséget". Rendszeres és elég gyakori rendezvényeink ellenére tagságunk létszáma csak szerény mértékben növekedett. 1999-ben, néhány hónappal azután, hogy az új vezetés elkezdte munkáját, fizető tagjaink létszáma 1315 fő volt. Ez 2003 tavaszára 1536 főre — tehát 16%-kal — emelkedett. Ezek közül 457-en laknak a fővárosban, a többiek vidékiek. Tagjaink több mint kétharmada — összesen 929 fő — általános vagy középiskolai tanár, a többiek egyetemi és főiskolai oktatók (169 fő), kutatók (109 fő), közgyűjtemények — könyvtárak, levéltárak és múzeumok — munkatársai (105

Next

/
Oldalképek
Tartalom