Századok – 2003

KRÓNIKA - A Magyar Történelmi Társulat tisztújító közgyűléséről 1473

1478 KRÓNIKA fő). A 224 fős egyéb kategóriába soroltak többsége egyetemi és főiskolai hallgató, illetve doktorandusz. Tekintve, hogy 1999-ben csak 4-5 egyetemi és főiskolai hall­gató tartozott soraink közé, ezt tartom az egyik legörvendetesebb változásnak. Tisztelt Kollégák! Az eddigiekben a Társulat vezetésének kezdeményezéseit, illetve a pesti központ által szervezett rendezvényeket ismertettem. Nem lenne azonban teljes a kép, ha röviden nem szólnék vidéki szervezeteink, illetve tago­zataink munkájáról. Alapszabályunk szerint a Társulat szervezeti egységei a te­rületi csoportok, a szakosztályok és a tagozatok. Ezek önálló jogi személyek, a­melyek saját vagyonnal rendelkeznek, és önállóan gazdálkodnak. Olyanfajta meg­újulásról vagy fellendülésről, mint az eddigiekben, ebben a vonatkozásban sajnos nem számolhatok be. A békés megyei, nógrádi, vas megyei és soproni csoportjaink helyi vezetői azt jelentették, hogy részben anyagi okok, részben érdektelenség miatt működésük megszűnt, illetve átmenetileg szünetel. Ennél jobb a helyzet Győrben, Szegeden, Szombathelyen, Nyíregyházán és Debrecenben, ahol évről­évre több rendezvényt, illetve előadást tartanak, s helyenként publikációs tevé­kenységet is folytatnak. Erről az illetékesek nyilván be fognak számolni. Bár be­számolóik itt vannak előttem, nem szeretném elvenni a kenyerüket. Egyetlen csoport, a pécsi bázisű dél-dunántúli mellett azonban nem mehetek el szó nélkül. A Vonyó József által irányított szervezet ugyanis a maga régiójában talán annál is intenzívebb tevékenységet fejt ki —• éspedig évek óta — mint mi itt a fővárosban. Kérem Vonyó Józsefet, avasson majd be bennünket ennek a sikeres tevékenység­nek a titkába vagy titkaiba. Igen élénk munka folyt Szegeden, illetve Csongrád megyében is, amelyről Szegfű László talán majd részletesebben is szól. Tagozataink és szakosztályaink közül egyiktől sem kaptam beszámolót. Ennek alapján feltételezem, hogy e téren is hanyatlást kell konstatálnunk. Kivéve a Tanári Tagozatot, amely Szabolcs Ottó irányításával egészen a legutóbbi időkig igen élénk tevékenységet fejtett ki, és ez talán még ma is így van. A tanári tagozat rendszeresen szervez továbbképző tanfolyamokat, és Szabolcs Ottó szerkesztésé­ben kiadja a Történelemtanári Továbbképzési Kiskönyvtár című sorozatot, amely­ből eddig több mint 10 füzet jelent meg. Ebben a munkában az ELTE történeti tanszékeinek tanárai bizonyultak jó szakmai partnereknek. Kérem Szabolcs Ottót is, hogy néhány mondatban tájékoztasson majd bennünket a tanári tagozat mun­kájáról. Munkánk tartalmi részének az ismertetése után engedjék meg, hogy röviden pénzügyi helyzetünkről is beszámoljak. 1999 nyarán és őszén sajnos hosszú ideig nem sikerült tiszta képet kapnom a Társulat anyagi helyzetéről. Akkori főköny­velőnk ezt részben különböző okokra visszavezethető könyveléstechnikai lemara­dásaival magyarázta, részben pedig azzal, hogy a Tanári Tagozat és a Századok Alapítvány bevételei és kiadásai összevontak jelentek meg magának a Társulatnak a bevételeivel és kiadásaival. Horváthné, Csizmadia Erzsébet személyében 1999 végére sikerült olyan új könyvelőt találni, aki ehhez a tisztánlátáshoz néhány hetes munka után nagyban hozzásegített. Az eredmény meglehetősen lehangoló volt, különösen azután, hogy a Tanári Tagozatnak átutaltuk a számlánkon lévő 1 millió 350 ezer Ft-ot. Ekkor döntöttünk úgy, hogy a továbbiakban külön szám-

Next

/
Oldalképek
Tartalom