Századok – 2003
KISEBB CIKKEK - Zgórniak; Marian: Lengyel ultimátum Litvániához 1938-ban 1445
KISEBB CIKKEK 1447 A német hadsereg bevonulása Ausztriába Varsóban nyugtalanságot keltett. Már Pilsudski marsall számolt az Anschluss bekövetkezésével, és valamilyen ellentételezést várt a németektől. A Duna-menti események, valójában a tempójuk ezt a lehetőséget áthúzták. Úgy tűnt, hogy az 1938. március 11-én bekövetkezett határincidens, amiben a lengyel Határvédelmi Hadtest5 egy katonája életét vesztette, alkalmat ad a hosszantartó lengyel-litván konfliktus diplomáciai úton történő befejezéséhez, amit katonai erődemonstráció támogat. Az incidenssel kapcsolatos lengyel külügyminisztériumi közlemény ezzel végződött: ,A kormány fenntartja magának a jogot, hogy a helyzet alapos vizsgálata után álláspontját kialakítsa.6 Rydz-Smigly marsall a lengyel hadsereg főparancsnoka mégkérdőjelezte a közlemény utolsó bekezdését, és azon az állásponton volt, ha következményei lesznek a dolognak, akkor azt azonnal végre kell hajtani, mert egy esetleges vizsgálat kimutathatja a lengyel fél felelősségét. Javasolta a közlemény szövegének megváltoztatását. Ez nem történhetett meg, mert azt időközben átadták a sajtónak7 . Az 0-laszországban tartózkodó lengyel külügyminisztert, Becket hazahívták, a sajtó erősen fellépett Litvániával szemben, Varsóban és Wilnoban litvánellenes demonstrációk voltak. Több katonai intézkedést is kiadtak, harckészültségbe helyezték a III. katonai körzet hadtestét8, amely az egész wilnoi vajdaságot, a bialistokinak és a nowogradinak pedig egy részét érintette. Ott állomásoztak: az 1, a 19. és a 29. gyaloghadosztály, a wilnoi, szuwali és a podlaskai lovasdandár egy része, a 3. nehéztüzér ezred, 3 utászzászlóalj, a 2. és 3. légvédelmi ezred, 3 híradó zászlóalj, 7 harckocsi zászlóalj és 5 légi ezred.9 A litván hírszerzés szerint Rykotów körzetében — a Wilnoból Kownoba vezető úton — 2 lengyel gyaloghadosztály1 0 jelent meg. A hadsereg főfelügyelőjét, D^b-Biernacki tábornokot Varsóba rendelték, azután Rydz-Smigly marsall Wilnoba utazott, ahol rokonszenvtüntetéssel fogadták1 1 . A lengyel haditengerészet hajóinak ki kellett hajózniuk Gdyniából és a litván felségvizek közelébe kellett hajózniuk. Beck külügyminiszter Olaszországból való visszatérése előtt az a hír járta, hogy mérlegelték a litván kormánynak küldendő ultimátumot, amely a következőket tartalmazta volna: a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele, vám, közlekedési és kereskedelmi egyezmény megkötése, a kisebbségi kérdés rendezése, végül Litvánia hivatalosan mondjon le Wilnoról. Március 17-én a varsói „Novaja Pravda" orosz nyelvű lap közzétette az állítólagos ultimátum szövegét, amiért azonnal elkobozták.12 A Litvániának címzett szemrehányásokat Szembek külügyi államtitkár előadta Leon Noël varsói francia követnek, amikor az interveniált a fenyegeti Litvánia érdekében.13 A francia 5 W. Pobóg-Malinowski Najnowsza história po- 7 Uo. 74-78. lityczna Polski Т. П. Londyn 1967. 844. о (P. Los- 8 Német információ szerint 1938 márc. 16-án a sowskii. m. 276-277, Survey of International Affairs lengyeleknek csak 2 gyaloghadosztály volt kéznél. 1938. t. III. London 1953. 242., M. Turlejska Rok Akten zur Deutschen Auswärtigen Politik (A továb-przed klçskç. 1 wrzesnia 1938-1 wrzesnia 1939. War- biakban ADAP), Serie D. V. к. nr. 322 és 359. szawa 1962. 69-78. o. H. Roos i. m. 308., L. Mitki- 9 Polskié Sily Zbrojne w drugiej wojnie swiaewicz Wspomnienie kowieáskie 1938-1939. London, towej T. I. 5. és 6. sz. vázlat. 1968. wstçpCK Nouickas The Struggle of the Lit- 10 Lossowski i. m. 284. huanien People for Statehood. Vilnius 1971.97-104. 11 Szembek i. m. 88. 6 Diariusz i Teki Jana Szembeka t. IV. London, 12 Turlejska i. m. 76. 1972. 429. 13 Szembek i. m. T. IV. 85-86.
