Századok – 2003
KISEBB CIKKEK - Zgórniak; Marian: Lengyel ultimátum Litvániához 1938-ban 1445
1448 KISEBB közbelépés, a nála szerényebb brit fellépés1 4 , valamint a Szovjetunió és Németország álláspontjának bizonytalansága okozták a lengyel jegyzék mérsékeltségét. Március 16-án, Beck visszatérése után a Várban értekezlet volt, amelyen felszínre kerültek a véleménykülönbségek Moscicki köztársasági elnök és a miniszterelnökhelyettes Kwiatkowski a feszült helyzet csökkentését kívánták, más résztvevők keményebb feltételeket szabtak15 . A külügyminiszter véleménye döntött, a lengyel követeléseket mérsékelték, de ultimativ formában adták át. Március 17-én a tallini lengyel követ Waclaw Przemycki nyújtotta át ajegyzéket az ottani litván követnek, és 1939. március 31-i határidővel követelte a diplomáciai kapcsolatok felvételét. A litván válasznak 48 órán belül meg kellett érkeznie. Az ultimátum elutasítása esetére katonai intézkedéseket határoztak el, amelyek már folyamatban voltak16 . A litván kormány kezdetben úgy kívánta a konfliktust rendezni, hogy bizottság vizsgálja ki az esetet, de aggódva a lengyel katonaság litván határ felé irányuló mozgása miatt, mozgósította hadseregét. A litván gazdasági és katonai potenciál a következőképp nézett ki. Az ország területe a Memel-vidékkel együtt elérte az 55.670 km2 -t, lakossága 2,5 milliót számlált, ebben a hivatalos statisztika szerint a litvánok aránya 80%, a zsidóké 7%, a németeké. 4%, a lengyelek 3%-ot, az oroszok 2,3%-ot tettek ki, azonkívül voltak még lettek, fehéroroszok és mások. A lengyelek száma valószínű valamivel magasabb volt, a lengyel statisztika 200. 000-re tette számukat. Litvánia mezőgazdasági ország volt, ebből élt a lakosság 76,8%-a, az iparban a lakosság 6,4%-át, a kereske-14 Uo. 84-85. 15 P. Starzens\á Trzy lata z Beckiem. Londyn, 1972. 121-122. 16 Szembek i. m. T. IV. 87. CIKKEK delemben és a közlekedésben 3,6%-át17 foglalkoztatták. Nagyobb települések nem voltak, és az (Alkotmány szerint) ideiglenes főváros Kowno volt, amely 106. 000 lakost számlált, a kikötőváros Klajpeda 38. 500-at, Siauliai 24. 600-at. A gazdasági helyzet a jó mezőgazdasági terméstől és az élelmiszeripari termékek világpiaci konjunktúrájától függött. Éppen ezért a nagy gazdasági világválság Litvániát nagymértékben érintette, és a nemzeti jövedelem lecsökkent. A 30-as évek második felétől fokozatosan javult a fizetési mérleg. Fát, gabonát, marhát, tejet, tojást, vajat és más mezőgazdasági termékeket exportáltak. Szenet, olajat, textilt, majdnem minden ipari terméket, még a cukrot és a sót is importálták. E-rőfeszítéseket tettek, hogy kiépítsék saját ipari és energetikai bázisukat, de tőkehiány miatt az iparosítási folyamat mérsékelten zajlott. A külföldi fizetési mérleg a következőképpen alakult1 8 (millió litben, 1 lit= 0,42 német márka, ami 0,75-0,8 zloty) 2 Xi S ó S g О) s z -E X. С !§ 8. r> ь. ä Ы S M 5 S 1935 152.269 3,57% 128.579 11,40% 23.689 1936 190.489 10,81% 156.060 9,23% 34.424 1937 208.330 16,58% 212.670 21,81% 4.340 Mint látjuk, 1935-1937-ben növekedett az export és az import is. A németek a legközelebbi szomszédság ellenére sem játszottak nagy szerepet Litvánia kereskedelmi mérlegében, de jelentőségük mint kereskedelmi partner folyamatosan 17 Bundesarchiv-Militärarchiv (a továbbiakban BA-MA) Freiburg Br. RHD 18/v 241, Orientierungshea Litauen, Stand 1. 04. 1938. 18 Uo.