Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - L. Nagy Zsuzsa: Mauthausentől Füzesgyarmatig. Rassay Károly életútja 1944-1953 között 1421

RASSAY KÁROLY ÉLETÚTJA 1944-1953 KÖZÖTT 1427 Innen útjuk a rendőrfőkapitányság épületébe vezetett, a 200-as cellába. Utóbb Rassay szinte elborzadva írta: „Magyarország fővárosában, a magyar ren­dőrség épületében, magyar rendőrök sorfala között a német SS-csőcselék barmok módjára hajtotta a magyar országgyűlés tagjait a német rendőrség fogságába." Rassay végül a 204-es cellába került, ahol a foglyokat — magyarokat és nem magyarokat — az ugyancsak fogoly Goldberger Leónak kellett összeírnia.2 5 Rácz Kálmánnal folytatott vitái során Rassay azt fejtegette, „Lehetetlen, hogy Horthy kormányt nevezzen ki, amíg a Gestapo fogva tartja a törvényhozás tagjait."26 Később is azt mondta, „az volt az érzésünk, lehetetlen, hogy magyar emberek ilyen körülmények között ne követeljék a németektől, hogy a Gestapo és SS ki­vonuljanak Magyarországról."2 7 A Vigyázó Ferenc utcai rendőrségi épületből tovább vitték őket egy nyitott teherautón: „megparancsolták, hogy másszunk fel rá. Nem volt könnyű fela­dat."2 8 A Pestvidéki Törvényszék fogházában Rassay egy III. emeleti cellába ke­rült. Ott még testvérei és unokahuga felkereshette, miután már egy hetet eltöltött. Itteni fogsága idején több cellában is megfordult, így együtt volt Apponyi György gróffal, akivel szívélyes baráti viszonyban állt, de összekerült Barcs Sándor újságíróval is, a Kisgazdapárt emberével, aki őt keményen támadta, amikor 1943/44 fordulóján nem volt hajlandó csatlakozni a kisgazda-szociáldemokrata összefogáshoz.29 Egy heti itteni fogvatartásukat követően Rassayt és társait teherautóval Ausztriába vitték. "Esett az eső, amikor parancsot adtait, hogy szálljunk ki. Meg­próbáltam felállni — emlékezett Rassay —, de a lábaim összecsuklottak. Az ösz­szezsugorodott üléstől egészen érzéketlenek lettek... Amikor a lábam a sikos, fel­ázott talajra ért, elcsúsztam és a földre estem. Már a másik percben az egyik SS belém rúgott."3 0 Társai állították talpra, elsőként Apponyi sietett a segítségére. Egy SS őrmester parancsára, aki Kornfeld Móric felsőházi tagot arcul ütötte, a zsidókat elkülönítették a keresztényektől s más-más helyen helyezték el őket. Az épületet futólépésben kellett megközelíteniük, de Rassay félig ájultan rogyott a fűre s végül társai támogatásával vánszorgott el a kijelölt szállásra. Ott már népes magyar kolónia fogadta őket, köztük Somogyvári Gyula, a kor ismert írója, Laky Dezső, a kiváló statisztikus és demográfus, Andorka Rudolf tábornok, egykori madridi követ, Baranyay Lipót, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, Parragi György képviselő, Boldizsár Iván kisgazda újságíró. Az elkülönített zsidók között ott volt Goldberger Leó, Chorin Ferenc, Aschner Lipót. Utóbb Rassayékhoz került Gratz Gusztáv is. A németek Regierungs-Zimmernek nevezték a magyarok helyi­ségét.31 Ebbe a táborba, Oberlanzendorfba, Bécstől 20 km-re, a második csoport­tal, teherautón, 1944. április 3-án érkezett Rassay, de Apponyi, Sigray, Kornfeld 25 Uo. 305. Ide unokahuga, Gyula testvérének lánya még be tudott juttatni csomagot. 26 Uo. 308. 27 TH V-55184/1. 298. 28 Rassay im. 309. 29 Uo. 311-312., 314. 30 Uo. 316. s köv. o. Az idézet helye: 319. 31 Uo. 320-321.

Next

/
Oldalképek
Tartalom