Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - Polyák Péter: A "keleti élettér" hitleri germanizálása 1365

A „KELETI ÉLETTÉR" HITLERI GERMANIZÁLÁSA 1377 Himmler következő, 1940. november 28-i emlékirata a , Néhány gondolat a keleti idegen fajúak kezeléséről" címet viseli. Ebben a lengyelek jövőbeli iskoláztatásával és a Jóvérű gyerekek kiszűrésével" foglalkozott. Himmler szerint a nem-német lakosság legfeljebb négyeiemis iskolákba járhatott volna, melynek célja az egyszerű számolás (max. 500-ig), a saját név leírásának és annak megtanítása kellett volna lennie, hogy ,,isteni parancsolat a németeknek engedelmeskedni és becsületesnek, szorgalmasnak és rendesnek lenni. " Himmler az olvasás megtanítását nem tartotta szükségesnek. Himmler szerint a „kiváló fajú" gyerekeket Németországba kellett volna küldeni iskoláztatásra. Ehhez vagy el kellett venni a gyerekeket szüleiktől, vagy őket is kötelezni kellett volna, hogy gyermekükkel együtt Németországba költözzenek, hogy ott lojális állampolgárrá váljanak. A Főkormányzóság lakossága „vezetés nélküli munkásnépként fog rendelkezésre állni és ellátja Németországot évente vándormunkásokkal és különleges munkákra alkalmas dolgozókkal (utak, kőbányák, építkezések)". Majd: „Lakosságának több ennivalója és jobb megélhetése lesz, mint a lengyel uralom alatt, és saját kultúrálatlansága mellett, a német nép szigorú, következetes és igazságos vezetése alatt arra lesz hivatott, hogy annak örök kultúrmunkálatain és építkezésein résztvegyen."23 A Szovjetunió elleni háború megindítása karnyújtásnyi közelségbe hozta Hitler áhított keleti életterének megszerzését, ami az addigi germanizálási tervek dimenzióit is valósággal szétrobbantotta. Himmler tervezési hivatala előtt olyan távlatok nyíltak meg, melyek minden fantáziát felülmúltak. Ezt a további munkálatok világosan tükrözik. Himmler már 1941. július 15-re, vagyis a Barbarossa-hadművelet megkezdése után alig három héttel, kidolgoztatott Meyerrel egy olyan újabb GPO-változatot (Meyer második terve), mely az annektált nyugatlengyel területeken túl már nemcsak a Főkormányzóságot vette célba, hanem szovjet területen fekvő telepítési zónákat is megjelölt, azon elvek alapján, melyeket Meyer első tervénél alkalmaztak. Ez a terv elveszett, csupán Meyer Himmlernek küldött kísérőlevele maradt fenn, melyből megtudhatjuk, hogy az új GPO egyelőre csak „nagyvonalakban állapítja meg a jövőben végrehajtandó telepítési munka kiterjedését", ami viszont már tartalmazta a szükségesnek vélt űj telepesszámokat, az új telepítési övezeteket és a költségeket. A szovjet-orosz térség germanizálásának alapvonalait maga Hitler határozta meg azon az 1941. július 16-i nevezetes megbeszélésen, melyen rajta kívül Himmler, Göring, Rosenberg, Keitel (az OKW vezetője), Lammers (kancelláriaminiszter) és az elhangzottakról feljegyzést készítő Martin Bormann vett részt. Hitler előadása szerint „németlakta birodalmi területté" kellett tenni a Krím-félszigetet herszoni hátországával együtt („Gotengau"), a Baltikumot, „Galíciát" (ez alatt Hitler az egykori Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó területet értette, mely 1918/'20-ban Lengyelország, majd 1939-ben a Szovjetunió része lett; 1941 júliusában Hitler a Főkormányzósághoz csatolta) és a Volga-németek lakta területet. Baku környékét (kimondatlanul az olajkészletei miatt) „katonai kolóniává" akarta tenni.24 23 Himmler két emlékiratát idézi: Giordano, Ralph: Wenn Hitler den Krieg gewonnen hätte. Die Pläne der Nazis nach dem Endsieg. Hamburg, 1989, 157-160. 24 Der Prozess gegen die Hauptkriegsverbrecher vor dem Internationalen Militärgerichtshof (IMT), 42 köt., Nürnberg, 1947, XXXVIII. köt., 221-L. dok.; KTB OKW I. köt. 90.; Németh István: Európa-tervek 1300-1945. Budapest, 2001, 441-443.