Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Varga E. László: Orlowski budapesti lengyel követ tárgyalásai a kormányzóval 1938/39-ben 123
134 VARGA E. LÁSZLÓ Nem szolgált ez az egyezmény mást, mint Kelet-Európa felosztását a Baltikumtól Besszarábiáig, benne Lengyelország negyedik felosztásával. A béke utolsó napján Hory tárgyalt Szembek külügyi államtitkárral5 4 , aki szerint háborúra csak akkor nem kerül sor, ha Hitler visszavonja követeléseit.5 5 Ezen a napon 173 0 -kor Orlowski újabb titkos audiencián járt a Várpalotában. Varsóba küldött rádió-számjeltáviratából kiderül, hogy Magyarország álláspontja Lengyelország iránt változatlan, „teljes szívvel velünk van" - jelentette a követ.56 Az audiencia idején Varsó utcáin már megjelentek az általános mozgósítás plakátjai. Vajon a lengyel vezetés tudatában volt-e a német veszélynek? Ha igen, miért nem engedtek a danzigi kérdésben? Az igen mellett szól több jelentős vezető, így például Sosnkowski vezérezredes5 7 a hadsereg főfelügyelőjének véleménye, amit világosan közölt Orlowskival a krakkói repülőtéren 1938 májusában, amikor az Varsóba utazott Beckhez: „A németek ötször erősebbek nálunk és háború esetén szétvernek bennünket"5 8 . Az, hogy a tábornok eleve figyelembe vette-e a Nyugatiak be nem avatkozását és kijelentése így értendő-e, nem tudjuk. A lengyelek részéről tett azon kijelentés — jöjjenek a németek, nem félünk — egyáltalán nem minősülhet nagyhangúnak, a realitásokat nélkülözőnek, mert úgy vélték, hogy a francia és az angol szövetséges oldalán vívandó háborút már 1939-ben megnyerik. Ez az egyik alapja annak, hogy 54 Lásd a 14.SZ. közölt dokumentumot. Szembek külügyi államtitkár feljegyzése Hory magyar követtel 1939. augusztus 31-én lefolyhatott megbeszéléséről. 65 Hory számjeltávirata a külügyminiszternek, 1939. augusztus 31. MOL K63 küm.pol. 1939-17/7-4245. 56 Orlowski 137.SZ. rádió-számjeltávirata a külügyminiszternek, 1939. augusztus 31. Lásd a 13.SZ. közölt dokumentumot. 57 Sosnkowski Kazimierz (1885-1969) - Műszaki egyetemet végzett Lembergben. 1914 előtt a lengyel paramilitáris alakulatokban végzett munkát. 1905-től a Szocialista Párt tagja. Felsőfokú katonai végzettséggel nem rendelkezett. 1918 után hivatásos katona, vezérezredes, államférfi. Az I. vh. alatt a Lengyel Légiókban, Pilsudski egyik legközelebbi munkatársa, együtt ültek a magdeburgi börtönben (1917-18). Hadügyminiszter-helyettes (1919-20; 1924-25). A szovjet-lengyel háború alatt a tartalékhadsereg megszervezője és parancsnoka. 1927-39-ig a hadsereg főfelügyelője, vezérezredes 1930-tól. A szeptemberi hadjáratban a déli front parancsnoka. A kormányzó 1938-as februári látogatásakor vele is tárgyal. Magyarországra érkezik 1939. október 6-án. A határról felhívja Orlowski követet, Ungvárról Esterházy János hozta gépkocsiján a fővárosba. Néhány nap után elhagyta Magyarországot, a németek már érdeklődtek felőle a HM-ben. A kormányzó is titokban fogadta. Párizsba ment, a kormány megbízta a hazai földalatti katonai szervezet kiépítésével (Fegyveres Harci Szövetség). Ennek parancsnoka 1939-1940-ben. A köztársasági elnök kijelölt utóda 1940-1941-ben. Sikorski halála után a Nyugat-európai lengyel haderő főparancsnoka. A varsói felkelés idején napiparancsában bírálta a szövetségeseket, mert azok cserbenhagyták Varsót. Churchill követelésére leváltották, Angliát is el kellett hagynia. Csak Kanadába kapott beutazó vízumot azzal, hogy az országot négy évig nem hagyhatja el. Ott hunyt el 1969-ben. Magyarországi megérkezésének, tartózkodásának és elutazásának körülményeit Barátok a bajban. Lengyel menekültek Magyarországon 1939-1945. Szerk.: Antal László, Budapest 1985. 610-611.o. (A továbbiakban: Barátok i.m.) tévesen közli. Nem 1940 október elején utazott Magyarországon keresztül Franciaországba. Ez pontosan egy évvel korábban történt. HL HM Ein. 21. 1939-52691. Katonai pályájának adatai: Kryska-Karski Tadeusz - Zurakowski Stanislaw: Generalowie Polski Niepodleglej. Warszawa, 1991. 26.o. 58 Orlowski 1963-ban kiadott visszaemlékezései „Pierwsze wiadomoci о wojnie" - A háború első hírei. Kultura Paryz, 1963. nr.3. 112-117.0.
