Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - Tilkovszky Lóránt-Weidinger Melinda: Magyar memorandum és német válasz. A Duna-medencei kisebbségi problematikáról; 1931-ben 1333

1342 TILKOVSZKY LÓRÁNT - WEIDINGER MELINDA Tilkovszky Lóránt: A szatmári németség a két világháború között. In: Hans Gehl - Viorel Ciubotá (szerk.): A román, magyar és ukrán népcsoportok egymáshoz való viszonya a 18. századtól napjainkig. Satu Mare - Tübingen, 1999. 226-246. 1. Balogh László: Románia története. Bp. 2001. 45-99. 1. Jugoszlávia: A.Sajti Enikő: Kényszerpályán. Magyarok Jugoszláviában 1918-1941. Szeged, 1997. Csuka János: A délvidéki magyarság története 1918-1941. Bp. 1995. Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia. Bp. 1999. 21-60. 1. Végül - technikai jellegű megjegyzésként említjük, hogy a közölt dokumentumok szövegébe szögletes zárójelek között illesztjük be az olykor előforduló latin, francia, olasz szólásmondások, vagy terminusok magyar megfelelőjét. A KIRÁLYI MAGYAR KORMÁNY MEMORANDUMA a Német Birodalmi Kormányhoz, 1931. március 2. I. rész A NYELVI KISEBBSÉGEK HELYZETE CSONKA-MAGYARORSZÁGON (A német kisebbség helyzetének részletes ábrázolását lásd a 2. mellékletben.) Általános adatok és szempontok Statisztika A trianoni szerződés által megkisebbített Magyarországon élő nyelvi kisebbségek száma a következő: Összlakosság 1920-ban magyarok németek szlovákok románok rutének 7.980.143 7.147.053 551.211 141.882 23.760 1.500 % 89.6 6.9 1.8 0.3 0.0 horvátok szerbek egyebek nem magyarok összesen magyarul beszélő nem magyarok magyarul beszélők száma az összlakosságon belül 36.858 17.131 60.748 833.090 575.388 7.722.441 0.5 0.2 0.7 10.4 69.1 96.8 Az adatokból szemmel látható, hogy a mai Magyarország lakosságának csupán 1/10-e nem magyarnyelvű. Történelmi visszapillantás Az össznépességre és a kisebbségekre vonatkozó számok csupán egy mereven teoretikus vizsgálatot tesznek lehetővé, légüres térben, amennyiben nem a