Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Tilkovszky Lóránt-Weidinger Melinda: Magyar memorandum és német válasz. A Duna-medencei kisebbségi problematikáról; 1931-ben 1333
MEMORANDUM A KISEBBSÉGI KÉRDÉSRŐL 1931-BEN 1343 kisebbségek kialakulásának történelmi hátteréhez nyúlunk vissza. A középkorban Magyarország nyelvileg és népileg csaknem teljesen homogén volt. A tatár- és törökellenes harcok az ország tisztán magyar lakosságát megtizedelték. A mai magyarországi kisebbségek túlnyomó része csak a török háborúk elmúltával — amelyek az ország magyar lakosságának kegyetlen kiirtását eredményezték —, a XVIII. sz.-ban és részben a XIX. sz. elején települt a mai területekre. Tehát a mai Magyarország kisebbségei 1. mondhatjuk, szinte teljesen meg voltak kímélve a súlyos létküzdelemtől, — a nyugati civilizáció védelmének érdekében 1000-től 1718-ig, a török elűzéséig (Pozsareváci béke) tartó — rettenetes véráldozattól, és a világháborúig — eltekintve az 1848-49-es szabadságharc rövid idejétől — zavartalanul élvezhették a békét, amelyet a magyarság számukra megteremtett. 2. nem őshonos, leigázott, meghódított kultúrnépek voltak, hanem a nagy háborúk elmúltával bevándorolt telepesek, akiket ebben az országban letelepedésük alkalmával jelentős kedvezményekben részesítettek. Németek A magyarországi németek elődei túlnyomórészt a XVIII. sz. folyamán települtek mai területeikre. 1715-ben Baranya, Tolna, Veszprém, Fejér, Pest, Esztergom és Komárom megyékben összesen 26 nagyobbrészt vagy kizárólag németek által lakott község létezett. Ebből Baranya és Tolna megyére összesen 2 község esik, ahol ma a németek csaknem 1/3-a (164.914 lélek) lakik. Ezzel szemben 1790-ben a tisztán vagy legnagyobb részben németül beszélő községek száma Baranya megyében már 130-ra rúg, Tolna megyében 160-ra. 1715-ben Fejér megyében 1, Veszprém megyében 2 ilyen község volt, de 1790-ben 14, ill. 42. A Bácska mai Magyarország területén maradt sváb községeinek németsége a XVIII. sz. második felében települt le, de a Pest környéki német lakosság a XVIII. sz. elején Savoyai Jenő herceg, gróf Zichy Péter és a királyi kamara, valamint a Grassalkovich, Wattay, Ráday, Eszterházy család ösztönzésére. Szlovákok A Békés, Pest, Csanád, Nógrád, Esztergom, Komárom és Fejér megyében lakó szlovákok elődei szintén a XVIII. sz. folyamán bevándorolt telepesek voltak Felső-Magyarországról, az ország azon területeire, ahol a török uralom alatt a magyar lakosságot kiirtották. (Békés megyébe az első szlovákok 1718-ban jöttek, Mezőberénybe 1722-ben. Erről a szerződések rendelkezésre állnak.) Szerbek A szerbek a törökök elől menekülve települtek át jelenlegi lakhelyükre. Románok A románok a XVIII. és a XIX. sz. elején a török uralom alatt álló Havasalföldről és Moldvából tömegesen menekültek Erdélybe és Magyarországra, és a
